A felfedező kutatások hozhatnak áttörést a mentális betegségek gyógyításában

Európában mintegy 120-130 millió ember szenved központi idegrendszeri betegségekben, amelyek óriási társadalmi-gazdasági terhet jelentenek – hangzott el az MTA-n rendezett, Felfedező kutatások a neuropszichiátriában: középpontban a depresszió, szorongás és a skizofrénia című nemzetközi konferencián. Áttörést a hatékonyabb megelőzést és eredményesebb gyógyítást hozó felfedező kutatások hozhatnak – vélik a szakemberek.

– Erős, a megismerés határait folyamatosan tágító felfedező kutatások nélkül Európa nem lesz képes visszanyerni vezető szerepét a tudomány területén. A felfedező kutatások a korábbiaknál nagyobb mértékű támogatása szükséges mind uniós mind nemzeti szinten – ezekkel a gondolatokkal köszöntötte a az EU Elnökség innovációs főtémájával foglalkozó kétnapos tanácskozás résztvevőit az MTA elnöke. Pálinkás József úgy vélekedett, hogy a nemzetközi sikereket elérő magyar agykutatók eredményei megnyithatják az utat a neuropszichiátriai kórképek eredményesebb kezelése, azaz a bioinnováció és a fejlesztések előtt. Az Akadémia elnöke példamutatónak minősítette a konferenciát is szervező Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben zajló felfedező kutatásokat és tudományos tevékenységet, hozzátéve, hogy a KOKI egyike a kontinens legrangosabb idegtudományi kutatóhelyeinek. – A felfedező kutatások nem mindig hoznak azonnali és látványos eredményeket, de hosszú távon bőségesen megtérül a befektetés – hangsúlyozta az MTA elnöke. Pálinkás József reményét fejezte ki, hogy a budapesti tanácskozás hozzásegíti a döntéshozókat a következő, 2020-ig tartó nyolcadik uniós kutatási keretprogram fő céljainak meghatározásához.

– A diagnosztizált mentális megbetegedések száma folyamatosan emelkedik. Az egyre komolyabb problémával az Európai Uniónak és a tagállamok kormányainak is foglalkozniuk kell – mutatott rá Máire Geoghegan-Quinn. Az Európai Bizottság kutatásért, innovációért és tudományért felelős tagja egy a közelmúltban hat uniós tagországban végzett felmérés adatait ismertetve elmondta: a felnőtt nők 15, a felnőtt férfiak 8 százaléka szenved a pszichiátriai megbetegedések valamilyen formájában. – E betegek ellátása súlyos terhet jelent családok, a társadalom és a gazdaság számára egyaránt – figyelmeztetett a biztos asszony, aki szerint a döntéshozók elkötelezettségét mutatja, hogy az EU kutatás-fejlesztésről szóló hetedik keretprogramjának költségvetéséből 6,1 milliárd eurót, a keretprogram teljes egészségügyi költségvetésének 19 százalékát költik a központi idegrendszeri megbetegedések kutatására. – Az alapvető irányok jók, mégsem mondhatjuk, hogy elég pénzt fordítunk az agykutatások támogatására – reagált a biztos asszony szavaira az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója. Freund Tamás – aki a közelmúltban az MTA két másik tagjával megosztva vehette át az idegrendszeri kutatásokért odaítélt legrangosabb nemzetközi kitüntetést, a dán alapítású Agy Díjat – elmondta, hogy Európában évente 600 milliárd euróba kerül a központi idegrendszeri betegségek kezelése. Ez az összes betegség gyógyítására fordított mintegy harmada. A költségek kisebb hányadát teszik ki a gyógyszerkiadások  és a kórházi ellátás. Jelentős teher, hogy a betegek állandó támogatásra és szociális ellátásra szorulnak, hamar rokkantságra, nyugdíjazásra kényszerülnek, majd korán meghalnak. – Agykutatásra azonban az egészségügyi célú tudományos tevékenységre felhasználható forrásoknak mindössze 15 százaléka jut – hangsúlyozta Freund Tamás. A konferencia elnöke rámutatott: a világszerte jellemző információrobbanás és a globalizáció olyan nyomást gyakorol az idegrendszerre, amelyhez az nem tud alkalmazkodni. Ez az egyik oka a neurológiai és pszichiátriai kórképek – egyebek mellett a szorongás, a depresszió és a pánikbetegségek- és azok testi szövődményei nagymértékű terjedésének – hangsúlyozta Freund Tamás, hozzátéve, hogy a WHO adatai szerint a pszichés zavarok lesznek a 2020-as, 2030-as évek egészséggazdasági szempontból is legsúlyosabb betegségei. – Kijelenthető, hogy a gyógyszerfejlesztés megrekedt a pszichiátriai betegségek kezelésében, ezért elengedhetetlen, hogy felfedező kutatásokkal tárjuk fel a betegségek kialakulásához vezető mechanizmusokat, ezek nélkül nem várhatunk jelentős előrelépést sem a megelőzésbensem új gyógyszercélpontok kijelölésében – figyelmeztetett az agykutató.

– A magyar uniós elnökség kiemelten fontosnak tartja a kutatás-fejlesztést – hangsúlyozta a beszédében Cséfalvay Zoltán. A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára kiemelte: a mostani konferencia már a harmadik kutatás-fejlesztéssel foglalkozó nemzetközi tanácskozás, amelyet az EU-elnökség alatt rendezett Magyarország. Magyarország hozzájárulása az uniós GDP-hez 0,8 százalék, és a hetedik keretprogramban  e 0,8 százaléknak megfelelő uniós kutatás-fejlesztési forráshoz, vagyis mintegy 34 milliárd forintnak megfelelő összeghez jutott az ország. – Gazdasági súlyunknak megfelelően szerepeltünk – fogalmazott Cséfalvay Zoltán, hozzátéve, hogy a sikeresebb részvételt segítheti elő a magyar kutatás-fejlesztés rendszerének megújítása.

A 2011. március 18-19-én Budapesten, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet által szervezett nemzetközi konferencia célja, hogy az Európai Unió politikai, gazdasági döntéshozói és véleményformálói felfigyeljenek a neuropszichiátriai betegségek kutatására és az erre épülő európai innováció jelentőségére. Megfelelő támogatással már néhány éven belül lényegesen csökkenthetők a megbetegedésekből adódó társadalmi és gazdasági terhek – hangzott el az EU Magyar Elnöksége programsorozatába illeszkedő nemzetközi konferencián.

Forrás: mta.hu