A forradalom és szabadságharc ma is érvényes tanulságait emelték ki a keddi külföldi ünnepségek szónokai

Az 1848-49-es magyar forradalomnak és szabadságharcnak a magyarság jelenére és jövőjére is érvényes tanulságait emelték ki a nemzeti ünnep előtti napon néhány szomszédos országban rendezett megemlékezések szónokai.

Magyarország jó működése és biztonsága mindig Ausztria biztos hátországát jelentette – hangsúlyozta Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya a bécsi magyar nagykövetségen tartott március 15-i megemlékezésen.

A történelem jó válaszai vagy mindent elsöprő forradalomban vagy józan egyezségben születnek – mondta. Ausztria és Magyarország megpróbálta mindkettőt, így a közös építkezés és az együttműködés képes volt maradandót alkotni.

Bécsben megemlékezést tartottak Bessenyei György testőríró szobránál is. Koszorút helyezett el a bécsi magyar nagykövetség, a Collegium Hungaricum, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, a Magyarság Háza, a bécsi Kaláka Klub és a bécsi Magyar Iskola Egyesület.

Ezt követően az Altes Rathaus dísztermében tartottak ünnepi megemlékezést.

Hollós József, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke beszédében kiemelte: a történelmet nem tudjuk visszafordítani, csak tanulni tudunk belőle.

Perényi János bécsi magyar nagykövet köszöntő beszédében azt mondta, hogy az 1848-as forradalom megünneplése mást jelent ma Magyarországon és mást a határokon túl, elsősorban a magyarlakta elcsatolt területeken, mert az emberek a szomszéd országokban még nem élhetik meg teljes szabadsággal a magyarságukat.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett marosvásárhelyi ünnepi rendezvényen azt hangsúlyozta, hogy a magyarokat beolvasztani sem Brüsszelnek, sem másnak nem sikerül, és nem is fog sikerülni, azonban az együttműködésre mindenkor készen állnak.
Megállapította: a márciusi ifjak 12 pontja közül van néhány, amely ma is aktuális, vagy azért, mert nem valósult meg, vagy azért, mert másképpen alakult, mint ahogyan azt Petőfiék szerették volna. Kijelentette: mindezekért csak összefogással lehet küzdeni.

Ünnepi beszédében Biró Zsolt, az MPP elnöke bejelentette: szerdán iktatják a román parlamentben azt a törvénytervezetet, amely Románia területén is ünneppé nyilvánítja a magyarok számára március 15-ét. A politikus azt is megígérte, hogy a közelgő fekete március (az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi román-magyar véres összecsapás) évfordulóján levélben keresi meg a főügyészt, azt kérvén, hogy indítsák újra a marosvásárhelyi események kivizsgálását.

Az MPP elnöke szerint a 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés által megfogalmazott ígéretek és az 1989-es remények ellenére a magyarok ma is másodrangú állampolgárok Romániában.

A kedd esti marosvásárhelyi gálaműsor keretében adták át a Magyar Polgári Párt Vasakarat-díját a létében fenyegetett marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium képviselőjének.

Magyar állami kitüntetéseket adtak át Magyarország kárpátaljai külképviseletei a nemzeti ünnep alkalmából kedden a Beregszászhoz közeli Makkosjánosiban is.
Magyarország ungvári főkonzulátusa és beregszászi konzulátusa a makkosjánosi Helikon Hotelben tartott fogadáson Áder János köztársasági elnök nevében állami kitüntetéseket nyújtott át a kárpátaljai magyar kultúra és oktatás terén végzett magas színvonalú munkáért egy nyugalmazott népművelőnek és két pedagógusnak, valamint sajtódíjban részesített két kárpátaljai magyar újságírót és egy nagyszőlősi ukrán hírportált a kárpátaljai magyarság helyzete és a magyar-ukrán kapcsolatok színvonalas bemutatásáért.

A nemzet ünnepe minden magyaré, függetlenül attól, hogy az anyaországban, az elszakított területeken vagy éppen a diaszpóra világmagyarságának tagjaként részesei a határokon átívelő nemzeti közösségnek – hangsúlyozta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke kedden Lendván, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának központi, március 15-i ünnepségén mondott beszédében.
Kiemelte: büszkeség töltheti el a magyarságot, amiért az egyetemes magyar nemzet olyan kisebbségben élő közösségeivel is együtt ünnepelheti március 15-ét, mint a muravidéki magyarok, akik a XX. század minden viszontagsága ellenére is meg tudták őrizni önazonosságukat.
1848. március 15-e mindent átható erővel mutatta meg a magyarok szabadságvágyának, nemzeti önazonosságának és függetlenségre törekvésének erejét, nemcsak annak a kornak, hanem az utókor számára is példát mutatva – mondta Gulyás Gergely.
Hangsúlyozta: minden nemzedéknek ugyanott kell folytatni a megmaradásért folytatott mindennapi küzdelmet, ahol az elődök abbahagyták, és ez különösen igaz az elszakított nemzetrészeken élő magyar közösségekre.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke arról beszélt: meggyőződése, hogy a muravidéki magyarok számára van jövőkép, de a szavak helyett a tettek mezejére kell lépni. Az elnök méltatta, hogy Magyarország vezetői végre azt éreztetik a muravidéki magyarokkal, tényleg fontosak számukra.

„A magyar név akkor lesz megint szép, ha felismerjük a feladatot, hogy Magyaroszágot építeni kell, ha teszünk ezért, Isten ezért állított bennünket ide” – hangsúlyozta Hajdú Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája a moszkvai nagykövetségen, mintegy kétszáz fős hallgatóság előtt elmondott üdvözlő beszédében.

Az ünnepi megemlékezésen fellépett a debreceni Lautitia Kamarakórus, valamint Bálint János fuvolaművész és Lukács Henrietta, a Csajkovszkij Konzervatórium zeneiskolájának növendéke.