A magyar nyelv mint kötelező tantárgy?

A szabadkai fiatalok az utóbbi időben mind gyakrabban kényszerülnek arra, hogy angolul kommunikáljanak, mert az iskolában nem tanultak meg rendesen sem szerbül, sem magyarul, így hát ezen a két nyelven nem értik meg egymást. Ezért a szabadkai városi vezetőség azt kérte a köztársasági oktatási minisztériumtól, hogy a magyar nyelvet vezessék be ismét kötelező tantárgyként, s ne fakultatívként, mint ahogyan az utóbbi időben volt.

– Az, hogy a szerb és magyar fiatalok angolul beszélnek egymással, egy másik országban vagy egy másik városban talán nem lenne különös, de itt gyakran az ugyanazon iskolába járó gyerekek egymás közötti kommunikációjáról van szó – mondta Ljubica Kiselički (a képen), a polgármester oktatási és kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa.

A magyar nyelv kötelező tantárgyként való bevezetése azok számára, akik a szerb tannyelvű osztályokba járnak, s anyanyelvük is szerb, valószínűleg jelentős mértékben megkönnyíti majd a megértést, de hogy ez elegendő lesz-e, azt előre nem lehet tudni. A következtetést abból a tényből vonták le, hogy a magyar tanulók a szerb nyelvet kötelező tantárgyként tanulják, de ők is nehezen kommunikálnak ezen a nyelven.

A szabadkai önkormányzat három évvel ezelőtt már intézett egy kérelmet a magyar nyelv kötelező tantárggyá való nyilvánításával kapcsolatban a minisztériumhoz, de válasz nem érkezett. Akkor azt is szóvá tették, hogy a fiatalok az edzéseken és egyéb, a szabad aktivitáshoz tartozó tevékenység során, egy harmadik nyelven kommunikálnak egymással.

Ljubica Kiselički azt mondja, a hibát akkor követték el, amikor a magyar nyelvet törölték a szerb tagozatos diákok esetében a kötelező tantárgyak sorából, hiszen a környezetnyelv fakultatív tanulása nem hoz semmilyen eredményt.

– Megismételtük kérelmünket, mert a környezet nyelvének elsajátítása egyúttal toleranciára és együttélésre nevel. Diákjaink az iskolafolyosón és az edzéseken angolul társalognak egymással, mert nem tudnak magyarul, vagy szerbül. Ez azt jelenti, hogy nem értik meg egymást és nem érzik közelállónak egymást, mondta Kiselički.

A városi közigazgatásban azt mondják, Szabadka multinacionális város, s az oktatást is ezeknek a sajátosságoknak a figyelembe vételével kellene megszervezni. A választhatóvá tett magyar nyelvtanulás miatt a városban, ahol a lakosság 35 százalékát magyarok teszik ki, minden színvonal alatti a magyar nyelv ismerete a más anyanyelvűek körében.

– Reagálnunk kell a szülők megkeresésére, akik azt kérik, hogy gyerekeik tanulhassák a környezet nyelvét. Ezt nem lehet fakultatív módon tenni, hanem komoly hozzáállással és osztályozással – teszi hozzá a polgármesteri tanácsos.

Forrás: VajdasagMA