A székelyek pecsétjéről Kijevben

A nap és a holdsarló a székely közösség pecsétjében címmel tartott előadást Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus a november 22–24. között Kijevben megrendezett IV. Nemzetközi Pecséttani Konferencián.

Az Ukrán Tudományos Akadémia (UTA) Történelmi Intézete és az M. Sz. Hrusevszki Régészeti és Forrás­kutató Intézete által szervezett, a Seremetyev Múzeum és az Ukrán Heraldikai Tár­saság által támogatott rendezvény az eddigi északi pánszláv konferenciákhoz képest dél felé, a nyelvhatárokon át nyitott. A korábbi ukrán, orosz, fehérorosz és lengyel résztvevőkön kívül – akik anyanyelvükön mutatták be előadásukat, s a többiek értették azt – idén Romániából és a Moldovai Köztársaságból is hív­tak előadókat. Utóbbit Silviu Andrieş-Tabac, az állam heraldikusa (nemrég létrehozott tisztség a köztársasági elnöki hivatalban) képviselte, oroszul mutatta be a moldovai nagybojárok pecsétjeit. A romániai heraldikusok angol nyelvű előadással készültek, végül a vetített képek mellett a moldovai kolléga orosz tolmácsolásával románul ismertették a készített anyagot. Tudor-Radu Tiron bukaresti heraldikus a Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány­egyetem címertani kutatóprogramjának képviseletében a Máramaros vármegyei öt koronaváros (Máramaros­sziget, Hosszúmező, Huszt, Técső és Visk) 1701-ből származó kö­zös pecsétjéről értekezett. Két város címerében bölényfej lévén, ezt összevetve más történelmi adatokkal, arra a következtetésre jutott, hogy Moldova címerében az őstulokfej eredete a máramarosi királyi vadászatokban kere­sendő, és Dragoş vajda révén került Mol­dovába.
Szekeres Attila István, a Székely Nemzeti Múzeum képviseletében a csillag, később a nap és holdsarló párosának előfordulását vonultatta fel 1490-től kezdve napjainkig, néhány fontosabb időpontot kiemelve. Minek­utána a régi székely címer kardot tartó páncélos karja mint fő címerkép kíséretében a csillag és holdsarló megjelent a jelképeken, 1580-tól a nap és holdsarló párosa jelen van Erdély címerében. 1659-ben a szászsebesi országgyűlésen törvénybe foglalták, a székely rendi nemzet pecsétje „Sigillum nationis Siculicae” körirattal a nap és holdsarló legyen. 1765-ben a Mária Terézia királynő által nagyfejedelemségi rangra emelt Erdély címerében szintén ott találjuk a napot és holdsarlót – a székelyek képviseletében. Az osztrák–ma­gyar kiegyezést követően Erdély címerét – a nap és holdsarló párosával – ott találjuk a Magyar Királyság középcímerének negyedik mezejeként, majd az első világháborút és a trianoni szer­ződést követően a Keöpeczi Se­bestyén József által alkotott kikerekedett Román Királyság címerében, végül a mai Románia 1992-ben, a parlament által elfogadott címerében. Így, közvetve bár, de a székely jelképek benne vannak Románia címerében.
A kiemelteken kívül a konferencián 27 ukrajnai, 9 fehéroroszországi, 8 len­gyelországi és 4 oroszországi kutató adott elő. Az Oleg Odnorozsenko, Vitali Perkun, Olekszij Seremetyev és Olexandr Alfiorov által szervezett konferencia résztvevői az Ukrán Nem­zeti Történelmi Múzeumban megtekintették Az ukrán pecsét 1000 éve című, japán mintára kialakított, érintő­képernyős keresővel, nagyítási lehető­ségekkel ellátott, igen korszerű pecsétkiállítást, a Seremetyev Múze­umot és a barlangkolostort.
Forrás: felsoharomszek.szek-helyek.ro