A szerb-magyar gazdasági kapcsolatokat is erősíthetik vajdasági magyarok
Ötlet, pénz, piac, és megbízható partnerek – ez a jó vállalkozás alapja. Ezt a személyes kapcsolatok csak mélyíthetik a határ mindkét oldalán. A dél-magyarországi és a vajdasági magyar kis- és középvállalkozók közti együttműködés szorosabbra fűzését várják az uniós Duna stratégia – Szeged Plusz programjától, amelyet múlt hét végén mutatott be Szabadkán Deutsch Tamás, európai parlamenti képviselő és B. Nagy László, a Csongrád megyei kormánymegbízott.
Az, hogy a szerb-magyar határszakasz mindkét oldalán élnek magyar állampolgárok, elősegítheti a szorosabb gazdasági kapcsolatok kiépítését – mondta B. Nagy László kormánymegbízott, aki Deutsch Tamással együtt részt vett a főkonzulátuson a magyar állampolgársági eskütételen.
„Tekintettel arra, hogy Szerbiának a közeljövőben előcsatlakozási szerződései lesznek az Unióval, és ehhez kapcsolódóan érdemes Magyarországnak és a Vajdaságnak, Szerbiának együttműködni gazdasági kapcsolatok terén, szeretnénk ezt a csatlakozási folyamatot a kezdetektől figyelni, és részese lenni, ennek a közös hasznát megszerezni, és ne harmadik, negyedik országok jussanak a fejlesztési és egyéb lehetőségekhez” – fogalmazott B. Nagy László.
A magyar állampolgároknak nincs megfelelő helyismeretük és szerb nyelvtudásuk a Vajdaságban. Az ottani magyar állampolgárok viszont rendelkeznek ezzel, ezért is fontosak a kapcsolatok. Van egy befektetési ötlet, hozzá forrás, piacismeret, jövőkép és megbízható partnerek, abból lesz jó vállalkozás – mondja a kormánymegbízott, aki szerint ebben szerencsés helyzetben van ilyen szempontból Magyarország, mert a környező országokban rengeteg magyarul jól beszélő, most már magyar állampolgár partnerre lelhetnek a vállalkozók.
Deutsch Tamás magyar európai parlamenti képviselő a Duna-stratégiáról beszélt, amelynek 14 ország a tagja, illetve annak az egyik programjáról, amely magyar-magyar szempontból roppant fontos. A Duna-stratégia lényege az, hogy Európa közepén a Duna mentén elterülő térség egymástól külön-külön megfogalmazott fejlesztési programjait hogyan lehet összehangolni. Ennek a programnak az egyik kiemelt projektje az úgynevezett Szeged plusz program. Ez egy olyan 6 millió eurós alapot hoz létre, amely feladata, hogy a potenciális tagjelölt, illetve tagjelölt nyugat-balkáni országokban működő kis- és középvállalkozások támogatásán keresztül serkentse a térség gazdasági fejlődését. „Nekünk gazdasági érdekünk is, hogy ez a program minél sikeresebb legyen, mi voltunk, akik javasoltuk ezt a programot és az EB ezt befogadta, és nemzetpolitikai szempontból is rendkívül fontos, hiszen a magyar-szerb határon átívelő, a Vajdaságban, illetve Magyarországon működő magyar kis- és középvállalkozások fejlődését, együttműködését segítő programot tudunk megvalósítani” – fogalmazott Deutsch Tamás.
A Szeged plusz programhoz 4 uniós alap biztosítja majd a pénzt. Pályázni a tervek szerint ősztől lehet majd.