Befejeződött a horvátországi magyar értékek felmérésének második szakasza

A tavaly ősszel elvégzett első szakasz után befejeződött a magyar értékek felmérésének második szakasza a horvátországi magyar közösségek körében, és őszre elkészül a drávaszögi értéktár – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke pénteken, a felmérést végző drávaszögi-szlavóniai kollégium záró foglalkozásán Lakiteleken.

Nyolc egyetem és főiskola hallgatói vettek részt a horvátországi magyarok között elvégzett felmérésben – közölte.
Július elején drávaszögi napot szerveznek az Európa Szabadegyetem keretében, október közepén pedig bemutatják a drávaszögi értéktárt – ismertette a későbbi eseményeket Lezsák Sándor, aki a kezdeményezője a határon túli magyarlakta területeken folyó értékfelmérésnek.
Az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett: a magyar értékekről, hungarikumokról szóló törvény végrehajtása során meg kellett oldani azt, hogy miként tudják felmérni az értékeket az elszakított területeken. A kisebbségi létnek, a példátlan méretű etnikai tisztogatásnak a feszültségeit érzékelni lehet Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és másutt – fogalmazott a politikus, kiemelve, hogy talán a legkevésbé a horvátországi magyarok között érzékelhető ilyesmi, mert ott egy sajátos világ van.
Lezsák Sándor ismertette: a hétvégén kezdődik a kárpátaljai kollégium munkája, előkészületben van a csángó, valamint a Zenta környékét és a Felvidéket felmérő kollégium is.
Lábadi Károly nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató, a kutatás vezetője elmondta, hogy a felmérést azért a horvátországi magyarok körében kezdték, mert a terület háborúval búcsúzott a 20. századtól. Hét esztendőn át tartó, „bibliai hosszúságú” háborút éltek meg, a lakosság szétrebbent a világ minden tájára, súlyos demográfiai problémák jelentkeztek. A horvátországi magyarság mind létében, mind kultúrájában veszélyeztetett volt – tette hozzá.
A másik szempont az volt, hogy ez a Kárpát-medence magyar népcsoportjai közül a legjobban erodálódó, a 2011-es népszámláláskor már mindössze 14 ezer magyart számoltak össze itt. A nyugalmazott egyetemi tanár szomorúnak nevezte, hogy csak 12 ezren vallották anyanyelvüknek a magyart.
Lábadi Károly leszögezte: a felmérés eredményeként őszre elkészülő, gazdagon illusztrált tanulmánygyűjtemény megismerhetővé teszi a horvátországi magyar értékeket és az értékőrzőket.
Loksa Gábor, a kutatás technikai felelőse ismertette: mintegy 50 egyetemista, 13 csoportban, 22 településen 488 kérdőívet töltött ki. Egy csoportban három hallgató és egy tanár dolgozott.
Álláspontja szerint a felmérés reprezentatívnak tekinthető, mert az adott helyszínen a család több tagja is részt vett benne, így a felmérés a horvátországi magyarok csaknem tíz százalékát érintette.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára azt mondta, hogy akik ezt a munkát elvégezték, talán nem is tudják, milyen fontos a tevékenységük a jövő szempontjából, hiszen nemcsak értékmentők, hanem értékteremtők is.
A kutatómunka a Lakiteleki Népfőiskola vezetésével, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Miniszterelnökség anyagi és erkölcsi támogatásával folyik.

Forrás: mti.hu