Elérhetőbbé kell tenni a nők számára a tudományos karriert
– Száz éve nagyon kevés nő végzett tudományos tevékenységet. Kevesen foglalkoztak természettudományokkal és ritka volt közöttük a mérnök is. Napjainkban még mindig kevés nő dönt úgy, hogy kutató lesz, és számuk csak lassan növekszik – hangsúlyozta köszöntőjében az MTA elnöke. Pálinkás József rámutatott: a vezető pozíciókban különösen szembetűnő a férfiak és nők közötti aránytalanság, és a társadalom egészének felelőssége, hogy ez megváltozzon. – Örvendetes, hogy egyre több nő foglalkozik biológiával, kémiával, illetve környezettudományokkal és – ha nem is ilyen arányban – de emelkedik a matematikusi, illetve fizikusi pályát választók száma is – mondta Pálinkás József. Az Akadémia elnöke kiemelte: a digitális kor nyújtotta technológiai előnyök megteremthetik annak a lehetőségét, hogy a nők össze tudják egyeztetni a karrierjüket a családi kötelezettségeikkel. – Hiszem, hogy ha ebben segítséget kapnak, az a tudományt és a technológiai fejlődést is segíti – fogalmazott az MTA elnöke.
– Egyre több nő tanul tovább felsőfokú intézményekben, de úgy tűnik, hogy még mindig félnek tudományos karriert választani – mutatott rá köszöntőjében Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke. A digitális politikáért felelős biztos szerint biztatni kell a nőket arra, hogy bátrabban forduljanak a kutatói és információtechnológiai pályák felé és „üljenek be az első sorokba”. Neelie Kroes emlékeztetett arra, hogy a negyvenes évektől kezdve sok nő dolgozott ezeken a területeken, de inkább csak alkalmazói, nem pedig fejlesztői voltak a különböző technológiáknak. Az alelnök asszony úgy vélekedett: tudatosítani kell a társadalomban, hogy a tudományos életpálya mindkét nem számára nyitva áll. – Építeni kell a nők eredendően meglévő úttörő szellemére – hangsúlyozta a biztos.
Neeli Kroes gondolataihoz csatlakozva Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta: bár Európában nagyon sok nő tanul tovább felsőoktatási intézményekben, később mégis kevesebben dolgoznak tudományos területen, mint arra a hallgatói arányokból következtetni lehetne. – Míg a doktorandusz hallgatók mintegy fele nő, addig a kutatók között már csak 30 százalék az arányuk – mutatott rá az államtitkár.
Félre kell tennünk a nemekről kialakult sztereotípiákat – hangsúlyozta videóüzenetében Dalia Grybauskaite litván elnök. A balti ország államfője az egész Európát súlyosan érintő problémának nevezte a nők alacsony számát a tudományokban, holott – mint hangsúlyozta – sokan rendelkeznek felsőfokú végzettséggel vagy doktori fokozattal. A litván elnök az uniós döntéshozókhoz fordulva konkrét akcióterveket és hatékony fellépést sürgetett a helyzet javítása érdekében.
A kétnapos tanácskozás programját előkészítő bizottság elnöke, Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese külön kiemelte, hogy a magasan képzett nők a kutatás és fejlesztés egyes területein a munkaerőpiac egyik kihasználatlan forrását jelentik. Európa öregedő társadalmaiban a nők erőteljesebb bevonása nélkül aligha sikerül a munkaerő már jól mérhető fogyása miatt kialakult, s egyre inkább a versenyképességet veszélyeztető folyamatok megállítása- hangsúlyozta a főtitkárhelyettes a zárónapon tartott beszédében. A kutatásban és fejlesztésben dolgozó nők helyzetének javítása, a család és munka összeegyeztetésének segítése ezért nem csak a sokat vizsgált társadalmi nem (gender) kérdése, hanem a családok életét, a népességfogyás megállítását és az EU-27 gazdasági fejlődését meghatározó faktor. A konferencia öt szekcióban végzett munkáját a zárónapon foglalták össze az egyes témákat vezető kutatók.
Csépe Valéria szekciója az oktatás helyét és szerepét vizsgálta abból a szempontból, hogy miként nyerhetők meg a lányok a természettudomány, a mérnöki tudományok és a matematika számára, s mi ebben az infokommunikációs technológiák szerepe. A konferencia által megfogalmazott ajánlások budapesti nyilatkozata külön is kiemeli, hogy „Az oktatás egyaránt kulcsfontosságú eszköze a lányok megnyerésének a természettudomány, a mérnöki tudományok és a matematika területén, és a digitális szakadék áthidalásában.” A főtitkárhelyettes ehhez hozzáteszi még, hogy az oktatás az, amely valódi hatással lehet a sokat emlegetett sztereotípiák megváltoztatására is. Csépe Valéria, összhangban a szekcióvezetőkkel, az eddigi programok sikereinek és kudarcainak mélyebb elemzését, a kezdeményezések átláthatóságának növelését, és a konkrét lépések megkezdését tartja a legsürgősebb teendőknek.
-szzs-
Forrás: mta.hu