Határtalanul Civil! – Cél a magyar-magyar együttműködés erősítése

A magyar-magyar együttműködés civil szektorbeli erősítésének fontosságát hangsúlyozták a felszólalók szerdán Budapesten a Határtalanul Civil! címmel rendezett tanácskozáson.

Latorcai Csaba, a közigazgatási tárca helyettes államtitkára a Magyarság Házában tartott eseményen arra a támogatási lehetőségre hívta fel a figyelmet, amellyel anyaországi és határon túli civil szervezetek közösen pályázhatnak a Nemzeti Együttműködési Alaphoz (NEA) programjaik finanszírozására. Teljesen mindegy, hogy a program határon innen, vagy túl valósul meg, mindkettőre lehet támogatást kérni – jelezte.

Mint az előadásában kiemelte: szeretnék a magyar-magyar civil szervezetek egymásra találását segíteni, és együttműködésüket, kapcsolataikat tartalommal megtölteni. Erős civil szektor csak úgy lesz Magyarországon, és erős magyar civil szektor úgy lesz a Kárpát-medence egészében, ha ezek a szervezetek a maguk szakterületén erős hálózatokat, együttműködéseket alakítanak ki – mutatott rá.

„Hihetetlen potenciál, akár felfedezetlen gazdasági erő rejlik a Kárpát-medencei magyar civil együttműködésben” – emelte ki, hozzátéve: ehhez az államnak az indító lökést meg kell adnia. A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy az elmúlt húsz évben az állam ilyen forrásokat nem tudott biztosítani, e vonatkozásban is paradigmaváltásra van szükség.

Latorcai Csaba kitért arra, hogy a NEA-n belül öt szakmai kollégiumot fognak felállítani, ezek egyike a Nemzeti Összetartozás Kollégiuma lesz. A kollégium prioritása többek között a magyar-magyar együttműködés ösztönzése, a határon túli magyarsággal kapcsolatos nemzetközi tevékenység elősegítése lesz. Elmondta: első ízben, idén március 15-ig kell megjelentetni az alap valamennyi pályázatát, ezt követően minden évben február 15-ig kell megjelennie a felhívásoknak. Azt szeretnék elérni, hogy egyszerű, gyors pályázati rendszerrel, minden évben május végére, június elejére a szervezetekhez odaérkezzenek a támogatási összegek.

Csizmadia László, a Civil Együttműködési Tanács (CET) elnöke hangsúlyozta: az új civil törvény rendszerváltó értékkel bír, kiemelkedő hozama az átláthatóság, az ellenőrizhetőség és a közpénzek igazságos elosztásának garantálása. Szintén utalt arra, a törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a hazai alapítványok, egyesületek és határon túli szervezetek konzorciumban pályázzanak a NEA-hoz.

Javasolta, hogy már a pályázatok kiírásakor vegyék figyelembe a CET munkacsoportjainak terveit és javaslatait, és legyen az elbíráláskor szempont és előny a minél nagyobb pályázó közösségek kialakítása. Rámutatott: biztosítani kell a több évre tervezett feladatok folyamatosságának és befejezhetőségének támogatását. Csizmadia László hangsúlyozta: előrelépés lehet, ha az NKA, a NEA és a Bethlen Gábor Alap közös feladatokat határoz meg és pályáztat.

A civil vezető szólt arról is, hogy napjainkban az állampolgárok pártpolitikából, de sokszor az Európai Unió közösségéből való kiábrándulása fokozódik. A józan civil társadalom szerepet kér és vállal az emberiség jövőjéért – fogalmazott, majd hozzátette: nem adhatják fel, hogy a patrióta polgárok mindig segítő és kritikus partnerei legyenek a demokratikusan megválasztott kormányoknak. „Semmit rólunk nélkülünk, de velünk” – summázta.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója arról beszélt, hogy az elvándorlás, a gyermekek többségi iskolába íratása és a vegyes házasságok jelentik a legnagyobb problémát. Lehetségesnek látta ugyanakkor a negatív trendek „minimum lassítását”, adott esetben szép, lassú megfordítását is.

Szerinte a nemzetpolitikai stratégia – amelyet a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén fogadtak el – akkor lesz sikeres, ha programokra, szakterületekre bontják le, és „össznemzeti mozgósítással” próbálnak eredményeket elérni.

Koherens nemzetpolitikára van szükség – mondta, kiemelve, hogy a magyar állam saját magán kezdte az átalakításokat. Kitért arra is, dolgoznak azon, hogy a nemzetpolitikai ismeretek bekerüljenek a közigazgatási szakvizsgába. Kántor Zoltán fontosnak tartotta a civilek önként vállalt feladataként „a magyar élet megszervezését” ott, ahová a politika nem ér el, és hangsúlyozta a kulturális és civil diplomácia fontosságát is.

Forrás: MTI