Igazi válságban van az Európai Unió?

Az Európai Unió elért „történelmének legmélyebb pontjára” – mondták a Schuman-nyilatkozat 61. évfordulója alkalmából Firenzében összegyűlt politikusok és szakértők, akik szerint az EU-nak nincs megfelelő legitimációja és elvesztette kezdeti lendületét.

A firenzei Európa Fesztivál alkalmából Joseph Weiler, a new york-i egyetem professzora azt hangoztatta, hogy az Unió elérte határait. Ezeket a határokat szerinte az eurózóna válsága idején a tagállamok közti szolidaritás hiánya, a schengeni szerződés módosítására irányuló francia és olasz törekvés, valamint az egyes tagállamokban erősödő populizmus jelzi.

Weiler szerint bár az uniós politikusok folyton az EU demokratikus deficitje miatt panaszkodnak és szeretnék, ha az európai polgárok jobban elköteleződnének az Unió iránt, de az EU legitimitását, valamint az uniós intézmények mozgósító hatását tekintve folyamatos csökkenés tapasztalható.

A professzor szerint az európai országok a sürgős problémák kezelésére fontos döntéseket hoztak a múltban, ilyen volt a közös piac, az euró, vagy a schengeni övezet bevezetése. Ezek az eredmények azonban szintén nem a demokratikus legitimációt erősítették – magyarázta Weiler az EU „kifáradásának” okait.

Az EU alapító atyái, kezdve Robert Schumannal, egy olyan Európát alkottak, amelyben az Európai Bizottság és a tagállamok kaptak fő szerepet, nem pedig az Európai Parlament. Weiler arra is rámutatott, hogy az 1950-es Schuman-nyilatkozatban egyetlen egyszer sem szerepel a „demokrácia” szó.

Érdekes módon bár az évek során az Unió megpróbálta enyhíteni a fennálló szakadékot azzal, hogy több hatalmat adott az Európai Parlamentnek, ez továbbra sem növelte a választói részvételt az EP-választásokon. Sőt, ellenkezőleg, 1979 óta a szavazók érdeklődése egyre inkább csökkent.

Az európai polgárik nem érzik úgy, hogy a politikusok, akiket megválasztanak, valóban őket képviselnék, de azt sem érzik, hogy elszámoltathatóak lennének a cselekedeteikért. Weiler ezért Európát egy „kormány nélküli kormánynak” nevezte. „Bármit is teszünk, hogy több hatalmat adjunk az Európai Parlamentnek, vagy a nemzeti parlamenteknek, nem tudjuk orvosolni ezt a politikai hiányosságot” – mondta.

Weiler közvéleménykutatásokat idézve rámutatott arra, hogy az EU polgárai sokkal többre értékelik azt, amit az Unió a jövőben tehet, mint azt, amit a múltban már meg is tett, ezért szerinte az Európai Uniót még saját sikerei és eredményei sem legitimizálják kellőképp.

A professzor felhívta a figyelmet arra, hogy itt az idő, hogy Európa egy új küldetéssel álljon elő, hogy úgynevezett „messianisztikus politikai legitimációra” tegyen szert, vagyis hogy egy új elképzelést, álmot, vagy egy új projektet állítson a polgárok elé, amit támogathatnak. „A Schuman-nyilatkozat cselekvési tervet adott az embereknek, akik szerettek volna bizonyos dolgokat elérni – a békét és a jólétet” – mondta Weiler hozzátéve, hogy Európa mozgósító ereje végül áldozatul esett a sikereknek.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke egyetértett Weilerrel abban, hogy a populizmus erősödése és az Európa-ellenes hangulat ellen küzdeni kell. „Politikusként elveszítjük az állampolgárokat, azzal, hogy nem készítjük elő az európai integráció ügyét” – mondta Buzek, hozzátéve, hogy még ha a feladat nem is áll jó, azért nem kellene teljesen elzárkózni előle. „Ma több koordinációra van szükségünk, ezért több Európára is szükségünk van” – hangsúlyozta az EP elnöke, ezzel intézve felhívást a politikusoknak egy erősebb Unió összekovácsolására.

Forrás: kitekinto.hu