Itt Magyarország tekintélyéről van szó
Nem szabad elfelejteni, ahhoz, hogy déli szomszédunk valaha is az EU tagja legyen, Magyarország hozzájárulása is kell – mondta az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
A vajdasági magyarok kollektív megbélyegzése ellentétes a nemzetközi joggal és Szerbia hosszú távú érdekeit is sérti – mondta Lomniczi Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a Közbeszédben.
Az Emberi Méltóság Tanácsa tíz ország neves közéleti személyiségeit tömöríti. Szerbiából például Tőkés László és Pásztor István is a tagja a tanácsnak, illetve Kossuth- és Nobel-díjasok, Magyarországról és határon túlról is.
A magyarellenes tevékenység felerősödése az utóbbi időben fokozottan érzékelhető. Lomnici Zoltán szerint a mostani, a magyarok kollektív bűnössége kapcsán elfogadott törvény súlyos jogsértésnek minősül. „Láthatóan nem csak saját polgárainak egy részét próbálja Szerbia diszkriminálni, hanem Magyarországgal is packázik” – emelte ki.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel egyetemben az Emberi Méltóság Tanácsa is kérte a szerb államfőt, hogy ne lépjen hatályba a törvény, ne írja alá azt. A tanács elnöke szerint Magyarország tekintélyéről van szó. A műsorban hangsúlyozta: a kérdés csak az, ezt meg lehet-e velünk csinálni – ott élő magyarokkal és anyaországiakkal.
Számos nemzetközi jogba és a szerb alkotmányba is ütközik a kollektív bűnösségre vonatkozó törvény, és bár a szlovák nyelvtörvény és az állampolgársági törvény kapcsán hasonlóképpen jogsértés állapítható meg, a különbség az, hogy Szlovákia az Európai Unió tagjaként ezeket a lépéseket megtehette. Ezért kell az emberi méltóságra hivatkozni – vélekedett Lomnici Zoltán a műsorban.
„Azt szokták meg Magyarországtól, hogy bármit meg lehet tenni” – idézte az elnök Pásztor István, a VMSZ elnökének szavait. Ennek kapcsán Lomnici Zoltán megjegyezte, nem szabad elfelejteni, ahhoz, hogy Szerbia valaha is az EU tagja legyen, ahhoz Magyarország hozzájárulása is kell. Tehát vannak eszközeink, csak eddig nem éltünk velük.
Elmondta, az Európa Tanácsban politikai kérdésként napirendre tűzhetik a kérdést. A külügyminisztérium másként viszonyul a kérdéshez, de – mint mondta – civil szervezetként a saját csatornáikat is felhasználják. Úgy véli, alapvető változás van a külügy szemléletében.
Forrás: hirado.hu