Jubileumi betlehemes találkozó Debrecenben

25. alkalommal került megrendezésre december 11–13. között a Nemzetközi Betlehemes Találkozó Debrecenben. A jubileumi seregszemlére a Kárpát-medence magyarok lakta területeiről – a Felvidékről, a Partiumból, a Vajdaságból, Erdélyből és Kárpátaljáról – is érkeztek képviselők.
Közel harminc betlehemes csoport mutatta be településének sajátos szakrális kántálási szokásait. Kis hazánkat idén Oroszi és Tiszacsoma betlehemes csoportja képviselte, akiket a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett Kárpátaljai Magyar Betlehemes Találkozón a zsűri a legautentikusabb hagyományőrző betlehemes csoportként értékelt.
A nívós nemzetközi eseményt először Kecskeméten rendezték meg 1991-ben, 2006 óta viszont Debrecen ad otthont a találkozónak. Idén az első Hajdú-Bihar megyei elemként az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Jó gyakorlatok nemzeti nyilvántartásába került a betlehemes találkozó. „Ez az elismerés egy végpont és egy kezdet is egyben. Egy 25 éves tevékenységnek az elismerése, egy 25 éves folyamatos hagyományéltető és -örökítő munkának a minősítése, és kezdete valami újnak, mert hiszem, hogy ezt a tevékenységet ezáltal magasabb szintre is tudjuk emelni” – vélekedett Gyöngy Péter, a betlehemes találkozó szervezője.
A rendezvényt a Debreceni Művelődési Központban Komolay Szabolcs alpolgármester nyitotta meg, aki hangsúlyozta: Debrecen most is és korábban is hitet tett amellett, hogy kötelességének érzi minden olyan rendezvénynek, minden olyan hagyománynak a továbbéltetését, amely értéket képvisel. A debreceni betlehemes találkozó is ilyen – mondta a polgármester. Ezt követően Gyöngy Péter, a Debreceni Művelődési Központ művelődésszervezője köszöntötte az egybegyűlteket, majd ismertették a programot.
A találkozó első két napjában a kántálási szokások bemutatásáé volt a főszerep, melyeket egy időben több helyszínen is előadtak a csoportok. Voltak, akik a Kossuth téren nyílt színpadon mutatták be településük szokásait, a csoportok másik része a közeli falvakba is ellátogatott, majd minden csoport bemutatkozott a művelődési központban. Összesen közel 20 helyszínen léptek fel a csoportok Debrecenben és környékén, ami által 10 ezres tömeget sikerült a szervezőknek megmozgatniuk.
A szakrális hagyomány bemutatása iránt nagy volt az érdeklődés mindenfelé. A Debreceni Művelődési Központ színpadán az összes csoport fellépett a szombati napon, egymást váltotta a Kárpát-medence magyarlakta településeinek autentikus ünnepi hagyományvilága, melyben összeért a magasság a mélységgel. Fantasztikusan színes világ tárulkozott a néző elé a magyar betlehemes hagyományokból.
A találkozó harmadik napja szakmai konferenciával zárult, melyen a Hagyaték, archívum, jó gyakorlat kérdéskörét boncolgatták a jelenlévők. A szakmai tanácskozáson Lévai Péter, a Budapesti Táncművészeti Főiskola adjunktusa A dramatikus szokások tanításának elméleti és gyakorlati megközelítéséről tartott előadást. Csasztvan András, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület elnöke a találkozó szakmaiságát és lényegét méltatta. A szakmai tanácskozás arról szólt, hogy hogyan lehet egy autentikus közösségi hagyományt „áttanítani”, hogy ne sérüljön a játék lényege. Tanítható-e a betlehemezés hagyománya? – tették fel a kérdést. A jelenlévők és szakértők az ehhez szükséges hiányzó módszertan pótlásának a lehetséges módjait próbálták meg közösen megtalálni. A konferencia második felében a csoportvezetők mutatták be területük betlehemes hagyományát. Kalinics Éva történész beszélt a salánki betlehemezési szokásokról, valamint a Kárpátalján végzett betlehemes gyűjtőmunkáról, az újabban felgyűjtött szokásokról. Elmondta, hogy Kárpátalján is van betlehemes találkozó, melyet minden évben a KMKSZ szervez meg. Beszélt az ukrajnai helyzetről, melynek következménye, hogy sok helyen a férfiak kénytelenek voltak elhagyni településüket, ebből kifolyólag nehéz pótolni a betlehemes csoportokban a férfi szereplőket. Kiemelte, hogy nemrég kárpátaljai szakembereknek sikerült Ugocsában is rábukkanniuk a bábtáncoltató betlehemezés hagyományára, Szászfaluban ugyanis egykor élő hagyomány volt.
Gyöngy Péter elmondta: „Nagyon izgalmas volt a 25., jubileumi találkozó betlehemes. Nagyon fontos ez a találkozó, hogy lássuk, mivel állunk szemben, egyúttal egyfajta mustra is, felmérése annak, hogy az egyes magyarlakta településeken milyen állapotban vannak a betlehemes játékok. A másik szempont pedig a találkozó módszertani része, ugyanis nagyon sok településen úgy „tanulták vissza”, hogy nem volt élő hagyomány, a szövegalapú gyűjtésre támaszkodtak, ami folytán az eszközrendszer, a dramaturgia és a koreográfia hiányzik az előadásokból. Remélem, hogy gyakorlati hozadéka is lesz ennek a mostani konferenciának.”

Váradi Enikő