Kárpát-haza jövője – „Nem lehet mindent megtenni, amit kell, de mindent meg kell tenni, amit lehet”
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kecskeméti Főiskola közösen rendezett konferenciát Kárpát-haza jövője címmel a helyi főiskola épületében május 8-án. Az eseményen közel 250 résztvevő jelent meg, közöttük számos prominens személyiséggel. Kárpátalját egy 34 fős csapat képviselte, melynek tagjai különböző intézményektől, civil és egyházi szervezetektől érkeztek.
Az egész napos rendezvényen 21 értekezés hangzott el, amelyek a gazdasági, társadalmi, művelődési élet legkülönbözőbb területeit érintettek. Az esemény fővédnöke Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt.
Az NSKI küldetése a nemzet integrációját szolgáló új, 21. századi megoldások kidolgozása és ezek rendszerbe foglalása. Ennek érdekében az intézet létrehozta a Kárpát-haza Fejlesztési Hálózatot, melybe eddig határon innen és túl közel 384 szakértő és 113 szervezet regisztrálta magát.
A kutatóintézet munkája korántsem mondható egyszerűnek, a két év alatt számos harcot kellett megvívnia annak érdekében, hogy megfelelő támogatottsága legyen, melyet mára többé-kevésbé sikerült elérnie. A mostani konferencián közel tíz államtitkár tartott előadást, mely arról is tanúskodik, hogy a kormányzás pozitív viszonyulást mutat a nemzetegyesítési törekvéshez.
A konferenciát Hegmanné Nemes Sára, a Kecskeméti Főiskola kancellárja nyitotta meg. Ezt követően Szász Jenő, az NSKI elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, aki elmondta: „A jelenlegi kormányzat nemcsak vállalja, de viseli is a felelősséget a külhoni magyarokért, s erre utal az is, hogy az elmúlt négy esztendő első (2010-es) törvénye a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló (XLV.) volt. Szembesülnünk kell azzal, hogy jelenleg – 25 évvel a rendszerváltozások után – a Kárpát-medencében nem 15, hanem 12,5 millió magyar él, s Kárpát-medencei viszonylatban el kell gondolkodnunk azon, hogy lehet-e az a 12,5 ember a legnagyobb nemzeti közösség mozdonya.”
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a nemzetegyesítési irányelvek költségvetési vonzatairól beszélt, s megnyugtatta a jelenlévőket, hogy a határon túli fejlesztési programokra fordítható támogatások rendelkezésre állnak. „Annál is inkább biztos ez – mondta –, mert a teljes költségvetésnek mintegy 1 százalékát (45 milliárd forintot) tesznek ki ezek a programok, ami százalékos arányban ugyan kevésnek tűnhet, de az eddigi gyakorlatot ismerve jelentős összeg.”
A Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője, Hidvéghi Balázs a Kárpát-medence egységes gazdasági térként való értelmezésekor felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi fogalomhasználat is alátámasztja, mennyire egységben gondolkodik a kormányzat ebben a kérdésben. „Most már nem azt mondjuk, hogy határon túli magyarok, hanem, hogy külhoni magyarok – ezzel is érzékeltetni szeretnénk, hogy minket nem választanak el semmiféle határok.”
„Tudástranszfer és információs akciók, szakmai továbbképzések, bemutató üzemek tapasztalataihoz való hozzáférés, tájékoztatási szolgáltatások sokrétűbbé tétele, szakmai látogatások és cserekapcsolatok, szaktanácsadás és tanácsadók képzése folytán tud és akar a külhoni magyarság segítségére lenni a magyar kormányzat” – emelte ki beszédében Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
A záróelőadásban Molnár György, az NSKI igazgatója kihangsúlyozta: „A Kárpát-haza szélesebb tere a magyar életnek. A közös célok megvalósítását egységesen meg kell tudni szervezni. Készen állunk arra, hogy a nagy és közös fejlesztési célok érdekében tudásunkat és erőforrásainkat Kárpát-medencei szintű nemzetegyesítés szolgálatába állítsuk.”
Váradi Enikő
Kárpátalja.ma