Kárpát-medence-szerte megemlékeztek ’56 hőseiről
A Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás mellett vonták fel a nemzeti lobogót. A budapesti központi ünnepség délután a Terror Házánál folytatódott, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet. A budapesti programokkal egyidőben országszerte csaknem hatszáz rendezvényt tartottak a nemzeti ünnephez kapcsolódóan.
Október 23-án, a 62. évforduló reggelén katonai tiszteletadás mellett vonták fel a nemzeti lobogót a Kossuth Lajos téren, Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében. A zászlófelvonásra a köztársasági elnök adta meg az engedélyt.
A központi ünnepség délután a Terror Házánál folytatódott, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet. A miniszterelnök ezt mondta: Európa a nemzetek hazája.
Úgy fogalmazott, akik az Európai Unióból európai birodalmat akarnak gyúrni mind bevándorláspártiak. Hozzátte: ma már látjuk, szándékosan nem éltek a hatalmas rendőri és katonai erejükkel, szándékosan nem védték meg Európát a migránsok tömegétől.
Orbán Viktor hangsúlyozta, májusban az európai népeknek jövőt kell választani.
A díszünnepségen felszólal a Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora is. Orosz Ildikó elmondta: a 62 évvel ezelőtti fiatalok kezdték lebontani a kommunista világot Európában. Hozzátette: a kommunista hatalomgyakorlás eszközei ma is léteznek Ukrajnában, a kárpátaljai magyarok ellen irányuló provokációk pedig a 100-150 évvel ezelőtti, zsidók elleni tüntetésekhez hasonlók.
A Terror Háza Múzeum előtt és a budapesti Andrássy úton több ezer ember gyűlt össze, hogy megemlékezhessen az 1956-os forradalom és szabadságharcról. A környező utcák is teljesen megteltek. A múzeum előtt felállított színpadon többek között külföldi sajtóhírek alapján elevenítették fel az október 23-i eseményeket.
A múzeum főigazgatója beszédében arra emlékeztetett: 1956-ban a magyar kommunistáknak és a megszálló szovjet birodalomnak azzal kellett szembesülnie, hogy tízévnyi terror sem volt képes megtörni a magyarok gerincét. Schmidt Mária úgy fogalmazott, ilyen a természetünk, ragaszkodunk a múltunkhoz és a szabadságunkhoz.
A megemlékezés a nemzeti himnusszal zárult, amelyet az ünneplő tömeg közösen énekelt.
Külhonban is megemlékeztek
A külhoni magyarok koszorúzással, történelmi vetélkedővel és filmvetítésekkel és ünnepi gálaműsorokkal tisztelegtek a forradalmi hősök előtt.
Virtuális résztvevői lehettek a szabadságharc legfontosabb pillanatainak a Vérrel írt történelem című kiállítás látogatói Székelyudvarhelyen a modern technika segítségével. Erdélyben tízezrek vállaltak szolidaritást 1956-ban a pesti forradalmárokkal. Ezt ott is véres megtorlás követte. Erre is emlékeztek most minden nagyobb erdélyi városban.
Csíkszeredában Kelemen Csongor volt politikai fogoly fogalmazta meg a megemlékezések üzenetét: a szabadságért küzdő bajtársai áldozata nem volt hiábavaló.
Az ilyen jeles dátumokon egy nemzetként kell emlékeznünk a hősökre – ezt Pásztor István, a VMSZ elnöke a vajdasági Palicson. A Nagyparkban az egykori befogadóközpont helyén áll az ’56-os emlékmű. Több tízezren menekültek ugyanis ide Magyarországról a megtorlások elől.
Dokumentumfilmmel idézték fel az eseményeket
A szabadságharc csehszlovákiai eseményeit dolgozza fel az 1956 – az elfelejtett forradalom című dokumentumfilm, amelyet kedden mutattak be Révkomáromban. Egyéni sorsokat megmutatva 15 visszaemlékező és négy történész idézi fel a 62 évvel ezelőtti eseményeket.
Ezekre emlékeztek Dunaszerdahelyen is a felvidéki magyarok. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke azt mondta: ’56 az összetartozás tudatos megélésére buzdít.
A forradalom és szabadságharc kárpátaljai hőseinek és a kommunizmus áldozatainak tiszteletére állított emlékművénél emlékeztek Ungváron. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke hangsúlyozta: most a kárpátaljai magyarság is küzd a szabadságáért.
Videóban üzent Szijjártó Péter
Hálásak vagyunk 1956 valamennyi hősének, mivel nagy szerepük van abban, hogy ma élvezhetjük a szabadságot – ezt mondta a határon túli magyaroknak és a külképviseleteknek küldött videó üzenetében Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette: a magyar nemzet a szabadságharcosok nemzete, amit 1956-ban is bebizonyított.
A magyarság a nemzeti identitásnak és keresztény gyökereinek köszönhetően tudott megmaradni az elmúlt évszázadokban – ezt mondta az emberi erőforrások minisztere a vajdasági Szabadkán. Kásler Miklós úgy fogalmazott: október 23-ra határon túl is úgy emlékezhetünk, hogy mindnyájan átérezzük a dicsőséges napokat és a tragédiát, amikor a szovjet lánctalpak eltiporták átmenetileg a magyar szabadságot.
Jobb világot akartak
1956-ban a forradalmárok jobbá akarták tenni az országot és a világot – ezt már a nemzetpolitikáért felelős államtitkár mondta Nagymányokon. Potápi Árpád János úgy fogalmazott: a tragikus halált halt hősök áldozata adott lehetőséget a jövő generációjának, hogy demokráciában nőhessenek fel.
A magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt – ezt mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szabadságharc egyik fontos helyszínén, a Széna téri ’56-os emlékműnél. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: 1956 hősei egy szabad, szuverén, önálló Magyarországot akartak, amely független a birodalmaktól. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt: nem adjuk fel az önrendelkezésünket, nem válunk bevándorlóországgá, a bennünket érintő ügyekről pedig mi magunk fogunk dönteni.
A Széna téri ünnepség koszorúzással ért véget, amelyen a szónokok mellett több párt és civilszervezet képviselői is elhelyezték a megemlékezés virágait a kopjafáknál.