Kárpát-medencei magyar diákok betlehemes találkozója Szabadkán

Immáron hatodik alkalommal kerül sor a Bekecs Beregszász – Kecskeméti Baráti Társaság szervezésében a kárpát-medencei magyar diákok és felnőtt kísérőik betlhemes találkozójára december 11. és 15. között Szabadkán.

Felvidékről kassai diákok vehetnek részt az eseményen, ahol találkozhatnak beregszászi, csíkszeredai, kecskeméti és szabadkai társaikkal.
A diáktalálkozó célja – túl azon természetesen, hogy hirdesse az Örömhírt, a Megváltó születését – betlehemes hagyományaink ápolása, megőrzése és bemutatása, mindezt pedig igazi baráti légkörben, ahol a diákoknak lehetőségük van egymással ismerkedni, barátkozni.
A Kecskemét megyei jogú város honlapján olvasható tájékoztató szerint a találkozó idén a Nemzeti Együttműködési Alap, a kecskeméti Városi Támogatási Program, a Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegyei Katolikus Iskolák Alapítvány, a Szentcsalád Plébánia és számos magánszemély támogatásával valósulhat meg.
A betlehemezés, mint egyfajta népi színjáték – mely a szimbólumok nyelvén és eszközeivel dolgozik – már kihaló-félben volt.
Lelkes néprajzosok, amatőr színjátszók feltámasztották, így a betlehemes játék elődeink legfontosabb üzenetét közvetítheti: karácsonyi örömre, közösségi alkotásra, együttérzésre, szolidaritásra serkenti ifjúságunkat. Alkalom a találkozó a nemzetiségek sajátos szokásainak megismerésére, valamint az európai népek közötti barátság elmélyítésére – legbensőségesebb kulturális tradícióink kölcsönös felmutatása révén.
A tevékenység közművelődési, néprajzi, művészeti, vallási vonatkozásai több kultúrterületet érintenek. Így a program segíti egymás kultúrájának megismerését, erősíti a fiatalok művelődését, kapcsolódik a jeles évfordulókhoz. A generációk egymás mellett, egymásra támaszkodva tevékenykednek.
A szokásanyag, az énekek, jelmezek felkutatása, összegyűjtése, a többhetes próbák után a gyerekek ott állnak fényes szívvel, ősi viseletben, kitáncolják, éneklik a misztériumot, a nagy áldást, hirdetik az Örömhírt! A Kárpát-medence kulturális régiójában több mint ezer éves múltba mutat a karácsonyi betlehemezés hagyománya. A török időkben népmozgalommá válva, népnyelven, egészen profán helyeken, például piactereken is előadták. A hódoltság ideje után iskoladrámákként mindenütt a pedagógia eszköze lett. Betlehemezéssel házalva gyűjthettek a diákok tanulmányaik költségeire, hiszen az előadáshoz, beláthatatlan idők óta, karitatív, szociális-kulturális célú adományozás, vendéglátás is tartozott.
A XIX században az Akadémia először a szövegvariánsokat kezdte felkutatni, később neves zenekutatók (többek közt Kodály Zoltán) a dallamvilágot is rögzíteni kezdték. A rendszerváltásig helytelenítették, a „sötét középkor” bélyegével száműzték. 1990 után a civilizációépítő játékot, közösség-kulturális népszokást helyi csoportok karolták fel. A rendkívül sokszínűvé vált, néprajzilag értékes betlehemes játékok, kellékeikkel, nyelvükkel, zenei és táncos mozgásvilágukkal az alkotó népművészet dramatikus ikonjainak, a civilizációszervező néplélek humorral és fényességgel áthatott megnyilvánulásainak tekinthetők. A betlehem-járás a népi színjátszás téli ünnepköri szent formája.
Forrás: felvidek.ma