Montenegró nem kér a kettős állampolgárságból

Mikor Belgrád nyilvánosságra hozta új stratégiáját, mely a határon túli szerbséggel foglalkozik, Podgoricában sokan felkapták a fejüket, s a legfelsőbb politikai körök is megfogalmazták félelmüket a szerb expanzionizmus legfrissebb formájával kapcsolatban. Montenegróban azóta sem nyugodtak le a kedélyek, és a két délszláv ország közötti feszültség egyre csak fokozódik.

Ezúttal a kettős állampolgárság szolgáltatja a slágertémát, s egyben az újabb konfliktusok forrását. A kialakult szituáció pedig akár a magyar külpolitika alakítói számára is tanulságokkal szolgálhat, Montenegró ugyanis néhány szomszédunkhoz hasonlóan nem fogadja el a többes állampolgárság intézményét.

A Pobjeda című montenegrói lap egy magas rangú tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Podgorica ma még nincs olyan mechanizmus birtokában, mellyel hatékonyan ellenőrizhetné, van-e olyan montenegrói állampolgár aki szerb útlevéllel is rendelkezik. Így az egyetlen megbízható forrás a szerb belügyminisztérium lehetne, ők viszont nem szolgáltatják ki ezeket az információkat a montenegrói társszerveknek.

A szerb kisebbség képviselői mintegy 70.000 ilyen montenegrói állampolgárról beszélnek, ugyanakkor a fiatal délszláv állam vezetői az érintettek kapcsán úgy vélik, hogy biztosan nem ezrekről van szó. A montenegrói politikusok annak is hangot adtak, hogy ez a fajta szerb állampolgárság csak papíron létezik, semmiféle előnnyel nem járhat, sőt az érintett emberek könnyen bajba kerülhetnek saját szülőhazájukban, hiszen könnyen elveszíthetik montenegrói útlevelüket.

Podgorica szerint különösen aggályos, hogy Belgrád szomszédja tudta és beleegyezése nélkül ajánl fel állampolgárságot olyan embereknek, akiket gyakorlatilag semmilyen közvetlen kapcsolat sem fűz Szerbiához. Ráadásul ezzel a lépéssel megsértik Montenegró alkotmányát és számos egyéb jogszabályát, sőt erre bíztatják annak állampolgárait is.

Mára annyira megromlott a néhány éve még szövetséget alkotó két ország viszonya, hogy Podgoricában vannak olyan politikai körök, akik szerint a szerbek új Jugoszláviában gondolkoznak. Márpedig ha Montenegró engedné állampolgárai számára, hogy szerb útlevelet is szerezzenek, akkor az komoly veszélyeket rejthetne magában, Belgrád törekvései ugyanis a fiatal délszláv állam összlakosságának akár 60 százalékát is érinthetik. Ilyen arányok mellett pedig Szerbia bármikor hivatkozhatna saját állampolgárainak védelmére, mint ahogy azt Moszkva is megtette Grúzia esetében.

Ezeket a montenegrói vádakat egyelőre semmilyen konkrét bizonyíték nem támasztja alá, az viszont a szerb diaszpóráról rendelkező stratégiából egyértelműen kiolvasható, hogy Belgrád nem hajlandó lemondani a határon túli szerbségről és a jövőben is mindent elkövet annak érdekében, hogy ezeknek az embereknek az identitását és a Szerbiához fűződő viszonyát megerősítse.

Forrás: kitekinto.hu