Nem az idén, hanem 2009-ben készült a szlovákiai magyarokat is érintő felmérés

Nem az idén, hanem még 2009 végén készült az a szlovákiai magyarokat is érintő nemzetközi felmérés, amelynek nemrég közzétett eredményei nagy érdeklődést és vitát váltottak ki a szlovákiai magyarság körében.

A Sme című pozsonyi liberális napilap június 18-i számában közöltek szerint a szlovákiai magyarok több mint kétharmada otthon érzi magát Szlovákiában, hazájának tartja az országot, és állítólag nem akar magyar állampolgárságot.

A Felvidék Ma című hírportál most kiderítette, hogy a szlovákiai magyarok körében a felmérést 2009 novemberében és decemberében végezték el. A hírportál megszerezte a 45 oldalas jelentést is, amelyből kitűnik, hogy a kérdések megfogalmazása nem volt olyan egyértelmű, ahogy az az eredmények alapján tűnik, s az egész anyag másféle értelmezésre is lehetőséget ad.

„De a felmérés kérdése sem úgy volt megfogalmazva, hogy valaki akarja-e a magyar állampolgárságot, hanem, hogy mit tart fontosnak ahhoz, hogy valakit +igazi magyarnak+ tekinthessünk? A válaszadók 38 százaléka gondolta úgy, hogy a magyar állampolgárság ehhez szükséges, ez viszont nem válasz arra a kérdésre, hogy akarja-e a magyar állampolgárságot. A magyarságot pedig sokkal többen (két és félszer annyian) tartják legfontosabb identitásbeli jellemzőnek, mint a szlovák állampolgárságot!” – olvasható a honlapon.

A szerző, Oriskó Norbert szerint „hasonlóan zavaros az a következtetés, hogy a szlovákiai magyarok otthon érzik magukat Szlovákiában, amely országot a hazájuknak tartják. Ezt a következtetést a következő kérdésből adott válaszokból vonták le: +Amennyiben lenne rá lehetősége, és kapna rá anyagi támogatást, elköltözne más országba?+ Erre a kérdésre a megkérdezettek 7,2 százaléka válaszolt egyértelmű igennel, valószínűleg igennel – 15,9 százalék.

Azt, hogy nem, a megkérdezettek 68,7 százaléka mondta. A kérdés viszont nem arról szól, hogy a felvidéki magyar mit tart hazájának, hanem, hogy hová kötődik. A szlovákiai magyarok pedig kimondták: nem hagyják el szülőföldjüket!”

Gyurgyík László szociológus a hírportál érdeklődésére elmondta: ő is betekintett a felmérésről készült jelentésbe, a közvélemény-kutatás szerinte korrekt módon zajlott, de teljesen más kérdés, hogy annak eredményeit ki hogyan értelmezi, tálalja.

„Jómagam leginkább az eredeti forrástáblázatokat keresem. Ahol látom a számokat, értelmezések nélkül. A kommentárok ugyanis még ugyanazon felmérés ismertetéseinél is nagyban különbözhetnek. Ez nem új keletű dolog. Emlékezzünk csak a Churchillnek tulajdonított mondásra: +Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok!+” – nyilatkozta Gyurgyík.

A felmérésre az Európai Bizottság ENRI-East projektjén belül került sor, amely a Kelet-Európában élő etnikai kisebbségek identitástudatát kutatta. A kutatást nyolc országban végezték: Oroszország Kalinyingrádi területén, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Litvániában, Lettországban, Magyarországon és Szlovákiában. A nyolc országból 2009-ben mintegy 7000 személyt kérdeztek meg, ebből 801-en voltak a szlovákiai magyarságból.

A szlovákiai közvélemény-kutatást a Focus ügynökség bonyolította le 2009 novemberében és decemberében. A felmérés reprezentatív, a minta kiválasztásánál figyelembe vették a megkérdezettek nemét, műveltségét, és főleg a lakóhely szerinti (regionális) megoszlást. A szlovákiai felmérést Ladislav Machácek, a nagyszombati Cirill és Metód Egyetem professzora vezette.

MTI