Németh Zsolt: a demokráciaépítés egyre fontosabb az uniós szomszédságpolitikában
A demokráciaépítés egyre inkább az uniós szomszédságpolitika középpontjába kerül, és ebben a kérdésben Magyarország felajánlhatja tapasztalatait – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára csütörtökön Budapesten. Az államtitkár annak a konferenciának a sajtótájékoztatóján nyilatkozott így, amelynek témája a visegrádi együttműködés tapasztalatainak átadása a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség országainak.
A Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) által szervezett eseményen Németh Zsolt kiemelte: bár a szomszédságpolitika eszközei között a kereskedelmi és üzleti kapcsolatok továbbra is fontosak, és a biztonságpolitikai szempont is lényeges, egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a „csenevész harmadik láb”, a demokráciaépítés megerősítésére is.
Németh Zsolt a konferencia megnyitóján úgy fogalmazott: a demokráciaépítést ösztönözheti, hogy a kommunizmus után Kelet-Közép-Európában is sikerült megvalósítani az átmenetet, ahogyan a hitleri idők után Németországban is elérték ezt.
A Nyugat-Balkán és a keleti partnerség országai a földrajzi közelség miatt is fontosak, az ott történtek hatással vannak az unióra – emelte ki, hozzátéve: például, ha ezekben az államokban emelkedik a munkanélküliség, illegális munkavállalók érkeznek onnan az EU országaiba. Éppen ezért érzelmiek mellett praktikus okokból is figyelmet kell szentelni ezeknek a térségeknek – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a visegrádi országok (V4) együttműködése több módon is hozzájárulhat a régiók demokráciaépítéséhez: modellként szolgálhat, mivel sokáig itt is a kommunizmus uralkodott, ami nagyon erős kapcsolatot jelenthet a két térséggel. A V4 azt az üzenetet közvetíti, hogy ha nekik sikerült a demokráciaépítés, akkor a nyugat-balkáni régió és a keleti partnerség országainak is sikerül – mutatott rá.
Kifejtette: emellett a V4 igyekezhet meggyőzni az EU-t, hogy nagyobb megértéssel kezelje a térségek problémáit.
Az államtitkár a sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy a civil társadalom és a regionális együttműködés fejlesztését elősegítő nyugat-balkáni és keleti partnerségi alapok aktív szereplőkké válnak az érintett térségekben. (Az alapok megvalósíthatóságáról készült tanulmányokat megvitatják a konferencián.)
Úgy vélekedett, a keleti partnerség elhalasztása valójában jó lehetőség arra, hogy az EU átgondolja a szomszédságpolitikáját, a déli és keleti szomszédságáért együttesen vállaljon felelősséget.
Gyarmati István, az ICDT igazgatója kijelentette: a demokráciaépítés soha le nem záruló folyamat.
Mint mondta, bár nem volt kedvező fordulat a keleti partnerségi csúcstalálkozó elhalasztása, az a lényeg, hogy haladást érjenek el a tartalmi kérdésekben, és Magyarország aktív szerepet vállal az esemény szervezésében, még ha azt a következő, lengyel elnökség idején tartják is.
A nemzetközi konferencia témájául szolgáló program célja a visegrádi együttműködés tapasztalatainak átadása a demokrácia, a partnerség és a regionális együttműködés szempontjából a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség országainak, különös tekintettel a GUAM-országokra (Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán, Moldova).
A program keretében négy regionális workshopot rendeztek az érintett országok kormányzati és nem kormányzati, valamint civil és nemzetközi szervezeteinek, valamint az EU szerveinek részvételével. A workshopokat 2009 októbere és 2010 novembere között Kijevben, Tbilisziben, Kisinyovban és Szarajevóban tartották.
A konferencián olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a regionális együttműködés hozzájárulása a biztonság és a stabilitás előmozdításához, a határ menti együttműködés és a civil szervezetek, valamint a gazdaság szerepe a regionális együttműködésben.
Németh Zsolt a konferencia megnyitóján úgy fogalmazott: a demokráciaépítést ösztönözheti, hogy a kommunizmus után Kelet-Közép-Európában is sikerült megvalósítani az átmenetet, ahogyan a hitleri idők után Németországban is elérték ezt.
A Nyugat-Balkán és a keleti partnerség országai a földrajzi közelség miatt is fontosak, az ott történtek hatással vannak az unióra – emelte ki, hozzátéve: például, ha ezekben az államokban emelkedik a munkanélküliség, illegális munkavállalók érkeznek onnan az EU országaiba. Éppen ezért érzelmiek mellett praktikus okokból is figyelmet kell szentelni ezeknek a térségeknek – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a visegrádi országok (V4) együttműködése több módon is hozzájárulhat a régiók demokráciaépítéséhez: modellként szolgálhat, mivel sokáig itt is a kommunizmus uralkodott, ami nagyon erős kapcsolatot jelenthet a két térséggel. A V4 azt az üzenetet közvetíti, hogy ha nekik sikerült a demokráciaépítés, akkor a nyugat-balkáni régió és a keleti partnerség országainak is sikerül – mutatott rá.
Kifejtette: emellett a V4 igyekezhet meggyőzni az EU-t, hogy nagyobb megértéssel kezelje a térségek problémáit.
Az államtitkár a sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy a civil társadalom és a regionális együttműködés fejlesztését elősegítő nyugat-balkáni és keleti partnerségi alapok aktív szereplőkké válnak az érintett térségekben. (Az alapok megvalósíthatóságáról készült tanulmányokat megvitatják a konferencián.)
Úgy vélekedett, a keleti partnerség elhalasztása valójában jó lehetőség arra, hogy az EU átgondolja a szomszédságpolitikáját, a déli és keleti szomszédságáért együttesen vállaljon felelősséget.
Gyarmati István, az ICDT igazgatója kijelentette: a demokráciaépítés soha le nem záruló folyamat.
Mint mondta, bár nem volt kedvező fordulat a keleti partnerségi csúcstalálkozó elhalasztása, az a lényeg, hogy haladást érjenek el a tartalmi kérdésekben, és Magyarország aktív szerepet vállal az esemény szervezésében, még ha azt a következő, lengyel elnökség idején tartják is.
A nemzetközi konferencia témájául szolgáló program célja a visegrádi együttműködés tapasztalatainak átadása a demokrácia, a partnerség és a regionális együttműködés szempontjából a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség országainak, különös tekintettel a GUAM-országokra (Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán, Moldova).
A program keretében négy regionális workshopot rendeztek az érintett országok kormányzati és nem kormányzati, valamint civil és nemzetközi szervezeteinek, valamint az EU szerveinek részvételével. A workshopokat 2009 októbere és 2010 novembere között Kijevben, Tbilisziben, Kisinyovban és Szarajevóban tartották.
A konferencián olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a regionális együttműködés hozzájárulása a biztonság és a stabilitás előmozdításához, a határ menti együttműködés és a civil szervezetek, valamint a gazdaság szerepe a regionális együttműködésben.