Nemzetpolitikai kerekasztal Tusványoson

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programjában idén is a nemzetpolitikai kerekasztal vonzotta a legtöbb érdeklődőt. A határon túli magyar politikai vezetők közül elsőként Brenzovics László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kapott szót, aki az ukrajnai viszonyok ismertetése mellett köszönetet mondott a magyar kormánynak és a világ magyarságának a kárpátaljai magyarok irányába tanúsított szolidaritásért.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kérdésre válaszolva az erdélyi magyaroknak és szászoknak 1918-ban tett autonómiaígéretére emlékeztette a Nagy-Románia megalakulásának századik évfordulóját megünnepelni készülő románokat.

A fórumon Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megköszönte Brenzovics Lászlónak a kárpátaljai magyarok jogaiért folytatott heroikus harcát, mert mint fogalmazott: „Más dolog az, amikor jogi vitákat folytatunk és más, amikor felrobbantják a szervezet székházát, amikor megvernek embereket, amikor paramilitáris alakulatok masíroznak és visszaveszik a szerzett jogokat…” A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a magyar diplomácia példátlanul kemény kiállását, és a kárpátaljai magyarság érdekében felvállalt össznemzeti összefogást a nemzeti szolidaritás politikai megvalósulásának nevezte.

A miniszterelnök-helyettes kérdésre válaszolva kifejtette: tiszteletben tartja, hogy a románság megünnepli Erdély Romániához csatolását, de azt kéri, ők is tartsák tiszteletben, hogy ezen a magyaroknak nincs mit ünnepelni.

„Megértem, hogy nekik nagyon fontos a nemzeti identitás szempontjából december elseje. Ezért csak azt kérem, hogy tanulmányozzák a gyulafehérvári nyilatkozatot. Önök akkor megígérték a magyarságnak az önrendelkezést és autonómiát, ezért mi csak arra kérjük önöket, hogy a saját ígéretüket tartsák be, és ne tekintsék extremitásnak, amikor a magyarság autonómiát kér” – fogalmazta meg elvárását Semjén Zsolt.

A politikus rámutatott: amikor a magyar kormány a külhoni magyar közösségek megmaradását gazdaságfejlesztési programokkal támogatja, rajtuk kívül az érintett utódállamoknak is jó, a magyar gazdaságnak is jó, egy tipikus „győztes-győztes” helyzetről van szó.

Brenzovics László a kárpátaljai magyarság és Ukrajna helyzetét bemutatva kifejtette, hogy Ukrajna egy geopolitikai konfliktus színtere, ami valószínűleg sokáig így is marad. A KMKSZ elnöke szerint Ukrajnában egy újfajta nemzetépítés folyik, a nemzetnek az átalakítása. „Sajnos, nem tudtak máshoz visszanyúlni, mint a két világháború közötti ukrán, nemzeti, protofasiszta mozgalmaknak az ideológiáihoz és nemzeti hőseihez, ami a lakosság jelentős része számára elfogadhatatlan” – vázolta a helyzetet Brenzovics László. Az ukrán parlament magyar képviselője elmondta továbbá, hogy a hatalmon lévő erőknek nincs meg az ukrán törvényhozásban a kétharmada ahhoz, hogy az alkotmány átalakításával nyirbálják meg a kisebbségi jogokat, emiatt fittyet hányva az alkotmányra, a nemzetközi kötelezettségvállalásokra, a bilaterális szerződésekre, sorozatban fogadják el és tervezik a kisebbségek jogait korlátozó törvények elfogadását. Ez nemcsak ukrán–magyar ügy, hanem megkérdőjelezi az egész kisebbségvédelmi rendszert Európában – hangsúlyozta Brenzovics László, kiemelve, hogy a kárpátaljai magyarság ilyen nehéz körülmények között is megpróbál kitartani, megpróbálja megőrizni a közösséget, amiben továbbra is számítanak a világ magyarságának és a magyar kormánynak a szolidaritására.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, a kárpátaljai helyzettel ellentétben, számos előremutató eredményről tudott beszámolni. Elmondta, hogy koalíciós megállapodást kötöttek a Szerbiát irányító politikai erőkkel. A megállapodás tartalmazza a vajdasági magyarság célkitűzéseit, amelyek koalíciós partnereik célkitűzéseivé is váltak, számos, a magyar közösség számára fontos törvényt sikerült azóta elfogadtatniuk a szerb parlamentben.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke elmondta, hogy Szlovéniában az ott élő két őshonos nemzeti közösség (magyar és olasz) jogai magas szinten biztosítva vannak, hisz ezt az alkotmány és több mint 200 törvény garantálja. A gyakorlatban a törvények végrehajtásával már gondok vannak. A magyar kormány jóvoltából a Muravidéken is elindult egy gazdaságfejlesztési és egy óvodafelújítási program. A parlamenti választások során parlamenti mandátumot szerzett Horváth Ferenc, készülnek a novemberben esedékes helyhatósági választásokra is. A szép eredményeik ellenére náluk is vannak olyan erők, amelyek igyekeznek az összetartó muravidéki magyar közösséget megbontani.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a felvidéki magyarság helyzetét vázolva elmondta, hogy a legutóbbi megyei választásokon a harmadik legjobb eredményt érték el Szlovákiában az idén 20 éves MKP. A megyei közgyűlésekben 36 képviselővel és két megyei alelnökkel, valamint egy megyei ombutsmanal vannak jelen. Köszönetet mondott a magyar államnak a felvidéki gazdaságélénkítő csomagért, amely 1521 sikeres pályázót tud eddig maga mögött. Ugyancsak anyaországi támogatásból felújítottak 140 óvodát, és a megyei után készülnek az önkormányzati választásokra, valamint a köztársasági elnöki és európai parlamenti választásokra.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) az elnöke ugyancsak jó hírekről tudott beszámolni, hisz Horvátországban létrejött egy stabil jobbközép kormány, méghozzá úgy, hogy a HMDK koalíciós partner lett, Jankovics Róbert pedig parlamenti képviselőként képviselheti a 15–20 ezer főt számláló magyar közösséget. Számos fejlesztést sikerült megvalósítaniuk magyar és horvát állami támogatásokból. Ugyanakkor veszélyezteti helyzetüket a szélsőjobboldali horvát pártok népszavazási kezdeményezése, amely miatt veszélybe kerülhet a magyar parlamenti képviselői státusz, amely érdekérvényesítő képességük egyik alapja.

Egy asztalhoz ültették a szervezők a három erdélyi magyar párt képviselőit is, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőit. Elsőként Tánczos Barna szenátor emlékeztetett arra, hogy a centenáriumot ünneplő Románia az erdélyi magyaroknak nem sok okot ad az örömre. Az RMDSZ-es szenátor meggyőződése, hogy a romániai közéletben egy újabb magyarellenes hadszíntérként működik az igazságszolgáltatás. Elmondta, parlamenti munkájuk során is állandó akadályokba ütköznek, „minden kis előrelépés elsüllyed a visszaküldés mocsarában, vagy alkotmánybíróságra kerül”, és szerinte ebben Klaus Johannis román államelnöknek is nagy szerepe van. Kitörési lehetőségként a magyar diplomácia román kormányra gyakorolt nyomását említette. Az a jó, hogy erdélyi magyarokként összetartozunk, együtt erősek vagyunk, és ebben Magyarország kormánya rengeteget segít – emelte ki.

Bíró Zsolt, az MPP elnöke igyekezett a pozitívumokat kiemelni. Nagyszerű eredményként értékelte a Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezést, viszont figyelmeztetett, hogy „a következő időszakban észnél kell lenni, hogy ne csináljanak ebből magyar ügyet, a kezdeményezést ne szorítsák Kárpát-medencei skatulyába”, hiszen ez összeurópai ügy. A kormányzati szerepvállalással kapcsolatban kijelentette, fontos, hogy az erdélyi magyarság képviselve legyen a parlamentben, a magyar diplomáciának ugyanis ez nyújt kapcsolódási pontot a román kormánnyal. A romániai magyarságnak az Európai Parlamentben is ott kell lennie – tette hozzá.

Az erdélyi magyar politikai alakulatok összefogásának szükségességét emelte ki felszólalásában Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke. „A magyarországi parlamenti választások és a Minority SafePack is a közös munka sikere, a Kárpát-medence üzenni tudott Európa és a világ vezetőinek” – értékelt. Szerinte egyértelmű, hogy „sokkal erősebb és stabilabb lenne Románia Székelyföld autonómiájával, mint a saját magát gyengítő politikai elit vezetésével”.