Összenő, ami összetartozik – Tusványos 2011
2011. július 19-23. között került megrendezésre a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Tusnádfürdőn.
A táborban a korábbi években megszokottan alakult a program: napközben előadásokat és beszélgetéseket hallgathattak a résztvevők magyarországi és határon túli politikusok és szakértők részvételével. A témák között a tábor mottójából is következő nemzetpolitikai kérdéseken kívül szerepelt az oktatáspolitika, az energiapolitika, a roma-stratégia, de szó volt a médiáról, néprajzról, pályázati rendszerekről és sportról is.
A szabadegyetemen nagy számban vettek részt határon túli magyar vezetők, és tárgyaltak a kettős állampolgárság, valamint a Kárpát-medencei magyar „tudástér” kérdéséről is. A témák között ugyanakkor szerepel a kulturális örökségek védelme, a szórványmagyarság helyzete, a romakérdés és a szinte hagyományosnak számító autonómia.
Délutánonként interaktívabb beszélgetésekbe is bekapcsolódhattak az érdeklődők, de sport- és kulturális programokkal is tölthették az időt az esti koncertekig.
A diploma értéke: papír vagy tudás?
Erre a kérdésre keresték a választ a 22. Tusványos második napján, a Commitment sátorban. A kerekasztal-beszélgetést Alföldi Zoltán, az MTV műsorvezetője moderálta. A beszélgetésen részt vett többek között Geréb László, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája székelyudvarhelyi tagozatának ügyvezető igazgatója, Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem oktatási szakértője, Csörsz Andrea, az IBM Magyarország szoftver-partner kapcsolati képviselője.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola főigazgatója meglátása szerint Ukrajnában nincs munkaerőpiac, leginkább a papír és a kapcsolatok számítanak munkahelykereséskor, a tulajdonképpeni tudás háttérbe szorul. A diploma honosítása is számos problémába ütközik, ugyanis ez addig nem valósul meg, míg a diplomával rendelkező diák az általa nem tanult, de Ukrajnában oktatott tantárgyakból ukrán nyelven le nem vizsgázik. Hasonlóan, a Magyarországon szerzett doktori fokozatokat is csak akkor ismerik el, ha az illető Ukrajnában egy ottani bizottság előtt ismét megvédi azt. Orosz Ildikó megfogalmazta, hogy egy diploma egy másik országban annyit ér, amennyiben a két ország egymással kiegyezik. Az érettségi leértékelődött, magasabbra került az a mérce, amit egy pályakezdőnek az elhelyezkedéshez el kell érnie.
Csekő Krisztina, a Campus Hungary projektvezetője a Balassi Intézetről beszélt, melynek célja a magyar kultúra külföldön való terjesztése, ösztöndíj-programok lebonyolítása. Statisztikai adatok szerint kb. 5000 magyar diák tanul külföldön, Magyarország pedig megközelítőleg 18.000 külföldi diákot lát vendégül, akik leginkább az orvosi és fogorvosi szakokra igyekeznek. Az oktatásban is egyre fontosabb szerep jut a nemzetközi kapcsolatoknak: az Unió szeretné elérni, hogy a végzett diákok húsz százaléka rendelkezzen külföldön szerzett tapasztalatokkal.
A meghívottak egyetértettek abban, hogy a piacon való igény valamint a felsőoktatási intézmények egyaránt befolyásolják az évente induló szakokat. Az oktatásban való problémák orvoslására mindannyian lehetőséget láttak az intézmények közötti intenzívebb kommunikációban, mely megvalósulását vagy meg nem valósulását majd az idő igazolja.
A Kárpát-medence magyar szervezeteinek vezetői vitatták meg az autonómiatörekvések jelenlegi állását a péntek délelőtti, fősátorbeli nemzeti kerekasztal keretében zajló beszélgetésén.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor harmadik napját indító panelbeszélgetésről Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke sem hiányzott, rajta kívül előadást tartott Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Párt ideiglenes elnökségének vezetője, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Brenzovics László, és Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, illetve elnöke.
A résztvevők többnyire saját országukban, az autonómia-törekvések során tapasztalható nehézségekre reflektáltak, vagy az autonómia elérésének lehetőségeiről beszéltek.
Kovács Miklós szerint egy alávetett népességet arról lehet megismerni, hogy a kezdeményezőkészséggel rendelkező, a tömegből kitűnő tagjait szisztematikusan kiirtja a leigázó hatalom. Úgy véli, az autonómiáért folytatott harcban az elsődleges feltétel, hogy a közösség érezze saját sorsa kézbevételének igényét, és saját belső törvényei szerint éljen.
Brenzovics László elmondta, a kárpátaljai magyar kisebbség talán jelenleg a legrosszabb helyzetben van Ukrajna független állammá válása óta. A magyarellenes hisztériakeltés napirenden szerepel a médiában, és bár Ukrajna nem tiltja a kettős állampolgárságot, arra is volt példa, hogy az ukrán titkosszolgálat megfigyelte a magyar állampolgárságot kérő kárpátaljai magyarokat, és félelmet keltett körükben.
Brenzovics szerint nincs sok esély arra, hogy a közelgő parlamenti választások előtt egy zömében magyarok lakta körzetet alakítsanak ki. Az ukrán hatalom a magyarság választási körzetek szempontjából területi megosztására fog törekedni. Súlyos problémát jelent ugyanakkor az a tény, hogy az érettségin a végzősöket arra kötelezik, hogy ukrán nyelven vizsgázzanak. Mivel nem várható el, hogy egy magyar tannyelvű osztályba végzett diák ukrán nyelvi készségei összemérhetőek legyenek egy ukrán anyanyelv diákkal, sok magyar szülő úgy dönt, ukrán nyelvű iskolába íratja gyerekét. Brenzovics szerint fontos feladat, hogy ez a folyamatot próbálják mérsékelni.
Péntek este a médiatörvény került terítékre a tusványosi fősátorban. Farkas Attila moderátor kérdéseire a törvény indokait és szükségességét, a megszületését követő hangos kritikákat illetve azt boncolgatták a résztvevők, kell-e és lehet-e szabályozni a médiát, és ha igen, ezekre milyen lehetőségek vannak.
A hagyományokhoz hűen, a huszonkettedik alkalommal sorra kerülő tábor zárónapján Tőkés László mellett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, továbbá Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára foglalt helyet a pulpituson. Üresen maradt azonban Traian Băsescu széke, a román államfő ugyanis idén nem tette tiszteletét a táborban. Az Összenő, ami összetartozik jelmondat jegyében a magyar nemzetegyesítés volt a fő témája a zárónapon elhangzó beszédeknek.