Pont került a kisebbségi helységnevek listájára

Hosszas huzavona után hagyta jóvá a szlovák kormány a kisebbségi helységnevek listáját. A konszenzus nem teljes körű, hiszen a belügymininszter és az államfő is szót emelt a rendelet ellen. Mégis kisebbségbarátinak tűnik a rendelet.

December 19-én hétfőn, hosszas huzavona után hagyta jóvá az ideiglenes szlovák kormány a kisebbségi helységnevek listáját tartalmazó rendeletet. A Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes által beterjesztett javaslat elfogadása már igen régóta esedékes volt és csak többszöri nekifutásra sikerült. Ezen a héten azonban úgy néz ki, hogy ténylegesen pont került az ügy végére. Sőt, a szlovákiai kisebbségek szempontjából egészen optimális megoldás született.

A helységnévlista sokat váratott magára: civil és politikai akciók is megelőzték. A hatályos törvénynek megfelelően minden olyan község, ahol a kisebbségek aránya eléri a 20 százalékot, használhatja a kisebbségi megnevezéseket. A 665 települést tartalmazó listán a magyar, ruszin, német, roma és ukrán elnevezések szerepelnek, bár a roma nevek megegyeznek a szlovákkal.

Az összeállítást szükségét indokolta, hogy az 1994-es – amúgy is hibás, téves és nem teljeskörű – kisebbségi helységnévlista érvényét vesztette a 2011 júniusi nyelvhasználati törvény elfogadásával. A Rudolf Chmel által felkért történészekből és nyelvészekből álló szakértői csoport felelt a lista elkészítéséért, akik egészen az 1991-es népszámlálási eredményekig nyúltak vissza, figyelembe véve az adott települések tradicionális elnevezéseit, aktuális szükségleteit és a békés együttélés feltételeit.

A helységnévlista 2021-ig változatlan marad, kiegészítés az akkori népszámlálás eredményei alapján lehetséges. Ugyanakkor település csak 2031 után maradhat ki, amennyiben a nemzetiség aránya háromszor egymás után nem éri el a 15 százalékot.

15 százalékra csökken a nyelvhasználati küszöb

Bár 2011 nyarán a szlovák államfő, Ivan Gašparovič megvétózta és részletes átdolgozásra küldte vissza a nyelvhasználati törvényt, azt a szlovák parlament a második körben elfogadta. A törvény és a minap elfogadott rendelet szerint a jövőben a kisebbségi nyelvhasználati küszöb 15 százalékra csökkenne, amennyiben egymást követő két cenzus során is eléri az adott nemzetiség aránya ezt a százalékot.

Rudolf Chmel szerint létszükség volt az elfogadott törvény rendelkezéseinek szabályozása, így a kormány döntött a kétnyelvű ügymenet szabályozásáról is. Ennek megfelelően az állami hivatalokban jelentősen bővül a kisebbségek nyelvhasználati lehetősége. Az ügyintézők neve mellett például fel fogják tüntetni, hogy az adott személy a kisebbség nyelvén is végzi munkáját, illetve a kétnyelvű hivatali dokumentumokon, születési anyakönyvi kivonaton, házasságlevélen, stb. az adatok az illető nemzetiségének nyelvén is ugyanakkora betűkkel szerepelnek majd a szlovák mellett.

Nincs teljes körű konszenzus

A konszenzus azonban a kormányon belül sem teljes körű, ugyanis Daniel Lipšic belügyminiszter nem támogatta a javaslatot. Szerinte ugyanis a jelenlegi törvény nem teszi lehetővé kormányrendelet elfogadását a 20 százalékos aránnyal rendelkező települések esetében – írja a Paraméter. A miniszter a lista ,,frissítésének” mikéntjével sem ért egyet, hiszen a rendszer így 10 éves távlatokban befagyasztaná a kisebbségi nyelven is használt helységnevek sorát.

Ehhez hasonlóan emelt szót Ivan Gašparovič is: meglátása alapján az újonnan elfogadott kisebbségi nyelvű helységnévlista alkotmány- és törvényellenes. Először is szembemegy a szlovák alkotmány hatodik cikkével, ami Szlovákiában a szlovákot nevezi meg hivatalos nyelvként. Másodszor pedig az 1999-es kisebbségi nyelvhasználati törvény előírásaival is ütközik az államfő szerint.

Éppen ezért Gašparovič Chmel leváltását helyezte kilátásba a rendelet elfogadása esetére, igaz ezt szóvivője később megcáfolta. Mindenesetre az igaz, hogy a következő választásokig az államfő a kormány minden döntésébe beleszólhat, noha a jelenlegi miniszterelnök-helyettes menesztéséhez Iveta Radicová beleegyezésére is szükség lenne.

Bár sokat kellett várni rá, a rendelet mégis megszületett jóval az előrehozott választások előtt. Próbáját a megvalósítás fogja jelenteni: az Európa-szerte bevett többnyelvű gyakorlat miként vihető véghez Szlovákiában. Amennyiben azonban van annyi civil és politikai erő, ami fontosnak tartja mindezt, ez sem jelenthet problémát. Legfeljebb a következő kormány hozzáállása.

forrás:kitekinto.hu