Schmitt: egész Európa küzd a családok válságával, a csökkenő születésszámmal
Egész Európa küzd az elöregedéssel, a családok válságával, a csökkenő születésszámmal – mondta Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn, A munka és a családi élet összeegyeztetésének hatása a demográfiai folyamatokra című szakértői konferencián Budapesten. Fogy a magyar, fogynak az európai nemzetek – fogalmazott az államfő. Hangsúlyozta: bízik benne, hogy a magyar uniós elnökség munkája eredményeként a hét végére sikerül elfogadtatni az úgynevezett Trió+1 nyilatkozatot, amelyben a soros elnökség egymást követő országai hitet tesznek a gyermekvállalás, a munka és a család összehangolásának támogatása mellett.
Utalt arra, hogy egész Európa küzd az elöregedéssel, a családok válságával, a csökkenő születésszámmal.
Szerinte ma Magyarországon még mindig ott tartunk, hogy nem a hatékonyság, az eredményesség, hanem a munkahelyen eltöltött óraszám számít. Kevés a hajlandóság a részmunkaidős foglalkoztatásra, a rugalmas munkaidő alkalmazására – tette hozzá, rámutatva: az az édesanya, aki otthon marad gyermeket nevelni, „afféle potyautasnak számít”; aki pedig visszamegy dolgozni, az rossz anyának.
Véleménye szerint az lenne normális, ha a családok, az édesanyák szabadon hozhatnák meg döntésüket, amelyet csak és kizárólag a saját elvárásaik és vágyaik befolyásolnának.
Úgy fogalmazott: azon nyugalmas állapot megteremtése a cél, amelyben minden család éppen akkorára nőhet, amekkorára az „élettől hivatást kapott”. Ahol nem azért mennek vissza dolgozni a nők, mert a keresetük nélkül a család éhen hal; s fordítva: nem azért maradnak otthon, mert nem lenne munkájuk – mondta.
Schmitt Pál kiemelte: egy felmérés szerint a magyar fiatalok 87 százaléka házasságot szeretne, elsődleges értéknek tekinti a családot, és kettőnél több gyermeket tervez.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kiemelte beszélt arról, Európa államaiban azt tapasztalni, hogy a polgárok nem akarnak családot alapítani, gyermeket vállalni. Hozzátette: 60-100 évvel ezelőtt, amikor az életszínvonal sokkal alacsonyabb volt, a népességszám emelkedőben volt. Szerinte éppen ezért nem az anyagiak az okai a népességcsökkenésnek. A valódi okokat belül kell keresni, a lelkünkben, a gondolkodásunkban, a hozzáállásunkban – tette hozzá.
Európa jövője a családokon múlik – mondta Soltész Miklós szociális, család-, és ifjúságügyért felelős államtitkár, aki szerint a bajok, a gondok a szomorúság és a nehézség a családok szétesésével kezdődnek. A szociális államtitkár beszélt egy angol kutatásról, mely rámutatott arra: a megkérdezett nők 20-30 százaléka úgy képzeli el anyaszerepét, hogy ameddig csak tud, otthon marad gyermekével; az édesanyák ötven százaléka fontosnak tartja a család és a munkahely összeegyeztethetőségét, míg a megkérdezettek húsz százaléka a karrierjét helyezné előtérbe.
Soltész Miklós kiemelte: nem szabad elítélni azokat a nőket, akik a karriert választják. Megjegyezte, érdekes lenne 2012-ben egy kutatást indítani, melynek az lenne a célja, hogy megvizsgálja azoknak az embereknek az időskori életét, akik a karriert választották.
A KDNP-s politikus hangsúlyozta, hogy minden kormánynak kötelessége felhívni a fiatalok figyelmét az abortusz következményeire.
Az erős Európa a gazdaság helyzetétől és a demográfiai helyzetétől függ. A gazdaság munkaerő nélkül nem működik, a gyermekvállalás további csökkenésével pedig Európa gazdasága további nehéz helyzetbe kerülhet – mondta Soltész Miklós, rámutatva: az Európában kialakult népjóléti rendszerek számára gondot okozhat a jelenlegi demográfiai helyzet.