Százezrek vonultak fel Európa országaiban a munka ünnepén

Százezrek, sőt milliók vonultak fel vasárnap, május elsején a munka ünnepe alkalmából, sok helyütt magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követelve.

Franciaország-szerte a bérből és fizetésből élők ezrei vonultak az utcákra, s a gazdasági követelések mellett a szakszervezetek elítélték a feljövőben lévő szélsőjobb szólamait. Az előbbiek száma elmaradt a tavalyitól, míg a szélsőjobb, amely Jeanne d,Arc előtt tisztelegve vonult fel, nagyobb tömeget mozgósított, mint 2010-ben. Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke – egy évvel az elnökválasztás előtt – a franciák védelmezőjeként lépett fel az euróval, a globalizációval és a bevándorlással szemben.

Spanyolországban, amely nehezen próbál kievickélni a válságból, s ahol a munkaképes lakosság több mint ötödének nincs állása, a szakszervezetek nyolcvannál több nagygyűlést és tüntetést hívtak össze, a legnagyobbat a keleti Valenciába. A szomszédos Portugáliában, amely éppen az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól kért pénzügyi segélyről tárgyal, a szakszervezetek erődemonstrációt tartottak az újabb megszorítások bejelentése előtt.

Görögországban, ahol egy éve példátlan áldozatokat kérnek a lakosságtól az államcsőd elkerülése érdekében, tüntetők ezrei gyűltek össze Athénban és Szalonikiben, szintén az újabb megszorító intézkedések ellen tiltakozva.

A gazdasági és szociális válság mellett példátlan politikai válsággal is küszködő Belgiumban egyes magas szintű vezetők bérének és prémiumainak kérdésére összpontosultak a baloldali felszólalások az ünnepnapon. Rudy De Leeuw, az FGTB szocialista szakszervezeti szövetség elnöke védelmébe vette a bérek Belgiumban alkalmazott automatikus hozzáigazítását az árakhoz.

Berlinben, ahol nyugalomban vonult fel sok ezer tüntető, Michael Sommer, a legnagyobb német szakszervezeti szövetség, a DGB elnöke óva intett a „bérdömpingtől” és a munkaadók kísértésétől arra, hogy „olcsó” kelet-európai munkaerőt alkalmazzanak most, amikor ismét érvénybe lép a német és osztrák piac megnyitása e munkaerő előtt.

Svájc gazdasági fővárosában, Zürichben mintegy tízezren vonultak fel szintén nyugodtan a szakszervezetek és a baloldali pártok felhívására. Tábláikon egyebek közt minimálbért követeltek és „az összes politikai fogoly szabadon bocsátását” – jelentette az AFP hírügynökség tudósítója. A menetet nagyszámú rendőr kísérte, tartva a szélsőjobboldali csoportoktól, amelyek már előzőleg bejelentették, hogy „elűzik” Micheline Calmy-Rey elnök asszonyt a tüntetésről. az államfő végül elmondhatta beszédét, amelyben egyebek közt kijelentette, hogy „a globalizáció növelte a különbséget a gazdagok és a szegények között”.

Osztályharcos hangot ütött meg és a szociális igazságosságról szólt a kormányzó Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) Bécsben a hagyományos május elsejei felvonuláson. Ez a szociáldemokrácia „szíve és lelke” – hangoztatta Werner Faymann pártelnök és kancellár a Rathausplatzon mondott beszédében. „De tudnunk kell, hogy van számos ellenfelünk” – figyelmeztetett, óva intve „a spekuláció lobbistáitól” egész Európában.

Varsóban a legnagyobb lengyel szakszervezeti szövetség, az OPZZ lefújta a hagyományos május elsejei menetet, hogy ne zavarja a néhai II. János Pál pápa boldoggá avatásának szertartásait.

Oroszországban a kormánypárti erők a választások közeledtével erődemonstrációra használták fel a munka ünnepét. Az Egységes Oroszország központi végrehajtó bizottsága arról számolt be, hogy országszerte több mint kétmillióan ünnepeltek, és Moszkvában mintegy 25 ezren gyűltek össze „Az Egységes Oroszország a szociális garancia pártja!”, „Medvegyev! Putyin! Oroszország, előre!” és hasonló jelszavakkal. Moszkvában körülbelül ötezer kommunista vonult fel vörös zászlók erdeje alatt. A hatóságok eközben megtiltották, hogy a melegek felvonuljanak Szentpétervár központjában.

Több munkát, jobb munkakörülményeket és magasabb béreket követelve mintegy 200 ezren gyűltek össze Isztambulban, a központi Taksim téren, ahol 34 évvel ezelőtt halottjai voltak a felvonulásnak. A térre csak biztonsági ellenőrzés és motozás után engedték be a rendőrök az embereket. 2010 május elseje előtt a téren tilos is volt a tüntetés 1977. május elseje óta, amikor ismeretlenek – a gyanúk szerint szélsőjobboldaliak – tüzet nyitottak a felvonulókra, s a kitört pánikban 34 ember életét vesztette.

Szófiában körülbelül kétezer tüntető követelte a bolgár kormány lemondását, amiért az nem tud megbirkózni az Európai Unió legszegényebb országát sújtó gazdasági válsággal. „Mondjatok le!”, „A munka napja! A harag napja!” – ezek voltak az ellenzékben lévő szocialisták szervezte megmozdulás fő jelszavai.

Forrás: MTI