Szlovák miniszterelnök-helyettes: nem ideális a szlovák-magyar viszony
„Várjuk a magyar alkotmány szövegét is, amelynek olyan alapvető dolgot kellene kodifikálnia, hogy egy kettős állampolgárnak lesz-e választójoga is. Nem beszélve más, ebből eredő kötelességekről – a honvédelem, a társadalombiztosítás és minden más” – jelentette ki Chmel, aki egyben a Híd magyar-szlovák polgári párt alelnöke. Mindezek ellenére a politikus úgy látja, hogy a kettős állampolgárságot érintő törvény körüli helyzetet Szlovákiában néha feleslegesen felfújják. Becslése szerint a magyar állampolgárság felvételének lehetőségével Szlovákiában néhány ezer ember élne.
Chmel a műsorban elismerte, hogy a jelenleg érvényben lévő, a másik állampolgárság felvételéért szankciókat tartalmazó Robert Fico-féle állampolgársági törvény módosítására nem márciusban, hanem csak áprilisban kerülhet sor. A módosítási javaslatot március ötödikéig kellett volna benyújtani a parlamentnek, de ez nem reális, mert a témában még a koalíción belül sincs egység. „Míg legalább koalíciós szinten nem jön létre megegyezés, én nem engedném a parlamentbe a törvényt” – húzta alá a miniszterelnök-helyettes.
A műsorban szóba került a kisebbségi nyelvhasználati törvény is. Chmel szerint a jogszabálynak nem lesz lényegi hatása az érintett települések önkormányzatainak adminisztrációjára. A készülő javaslattal szemben – mely 20-ról 15 százalékra csökkentené a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt – nem csak az ellenzéknek, de a koalíciós Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) is kifogásai vannak. Chmel szerint a változás 80 települést érintene, és leginkább a ruszin és roma kisebbségnek kedvez. Problémák a miniszterelnök-helyettes elmondása szerint elsősorban a roma nyelvnél akadhatnak, ezen a területen 29 települést érintene a változás.
Chmel a műsorban elismerte, hogy a jelenleg érvényben lévő, a másik állampolgárság felvételéért szankciókat tartalmazó Robert Fico-féle állampolgársági törvény módosítására nem márciusban, hanem csak áprilisban kerülhet sor. A módosítási javaslatot március ötödikéig kellett volna benyújtani a parlamentnek, de ez nem reális, mert a témában még a koalíción belül sincs egység. „Míg legalább koalíciós szinten nem jön létre megegyezés, én nem engedném a parlamentbe a törvényt” – húzta alá a miniszterelnök-helyettes.
A műsorban szóba került a kisebbségi nyelvhasználati törvény is. Chmel szerint a jogszabálynak nem lesz lényegi hatása az érintett települések önkormányzatainak adminisztrációjára. A készülő javaslattal szemben – mely 20-ról 15 százalékra csökkentené a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt – nem csak az ellenzéknek, de a koalíciós Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) is kifogásai vannak. Chmel szerint a változás 80 települést érintene, és leginkább a ruszin és roma kisebbségnek kedvez. Problémák a miniszterelnök-helyettes elmondása szerint elsősorban a roma nyelvnél akadhatnak, ezen a területen 29 települést érintene a változás.