Szlovákiában néhány év múlva nem lesz, aki tanítson

Szerző: | 2020.01.24., 20:01 | Kárpát-medence

Öt év múlva országos viszonylatban 10 ezer új pedagógusra lesz szükség, jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a hiányzó tanerők biztosítása a pedagógusi pálya anyagi megbecsültségének híján komoly akadályokba ütközik majd.

A Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal (NKÚ) a pedagógusok bérezését vizsgálva ugyanis megállapította, hogy a fizetési feltételek döntő tényezőnek számítanak abban, hogy a fiatalok nem tartják vonzónak a tanítói pályát.

Az elemzők szerint a helyzet főként Pozsony megyében kritikus, ahol a tanítók fizetése a felsőfokú végzettségű egyéb alkalmazottak regionális átlagbérének mindössze 60 százalékát teszi ki, tájékoztatta a SITA hírügynökséget a Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal szóvivője, Marek Papajčík. Eközben az alapiskolások legutóbbi nemzetközi felmérésének (PISA 2018) az eredményei is megerősítették a szlovákiai tanulók tudáshátrányát, nemcsak a környező országok viszonylatában. Véleményük szerint az oktatási rendszer színvonala emelésének egyik fontos előfeltétele épp a tanítói pálya vonzóvá tétele lenne.

„Az oktatásügy fejlesztésének nem kellő mértékben történő anyagi támogatása egyebek mellett megnyilvánul a tanítók alacsony bérezésében, ez pedig a fiatalok pedagógiai pálya iránti érdektelenségében“ – állapította meg Papajčík.

A tanítói pálya vonzóvá tétele szempontjából elengedhetetlen az ösztönző bérezési feltételek megteremtése. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tavalyi felméréséből kiderül, hogy a szlovákiai pedagógusok mindössze 5 százaléka érzi úgy, hogy munkájukat társadalmi megbecsülés övezi. Az Oktatáspolitikai Intézet megállapításai szerint a középiskolások több mint fele nem kívánja pedagógiai karokon folytatni a tanulmányait, épp a pedagógusi pálya anyagi megbecsültségének hiánya miatt.

Márpedig az oktatásügy jövője szempontjából stratégiailag fontos feladatnak számít a tanítói életpálya vonzóvá tétele. Az NKÚ adatai szerint az alapiskolák pedagógiai alkalmazottainak havi átlagbére a 2012-2018-as időszakban évente emelkedett, 2018-ban elérte az 1 204 eurót és 2012-től 406 euróval nőtt.

Másrészt viszont a béren kívüli pénzügyi juttatások átlagos összege a pedagógusok által elvártak nem egész felét tették ki. A pedagógusok teljesítmény szerinti differenciált javadalmazása régen stagnál, illetve enyhén csökkenő tendenciát mutat. Ráadásul az iskolák csaknem 5 százaléka 2018-ban nem fizetett pedagógiai alkalmazottainak semmilyen jutalmat, 13 százalékuk pedig semmilyen személyi teljesítményjárulékot.

Az NKÚ elemzői egyúttal megállapították, hogy a pedagógiai alkalmazottak javadalmazásának nominális regionális eltérései alacsonyak. Felhívják a figyelmet, hogy Pozsony megyében a pedagógusok 2018-ban átlagosan 61 százalékát keresték a felsőfokú végzettséggel rendelkezők regionális átlagbérének. A férfiak esetében még rosszabb a helyzet, ők mindössze 50 százalékát keresték a más területeken dolgozó felsőfokú végzettségűek átlagbérének.

„Egyebek mellett a fent megállapított tények lehetnek az okai a 2024-re várhatóan 1 240 betöltetlen pedagógusi és szakdolgozói, valamint alapiskolai tanítói állásnak Pozsony megyében. Eközben ott már most is a képzett pedagógusok hiányával küzdenek az iskolafenntartók” – állapította meg az NKÚ.

Országos viszonylatban egyebek mellett figyelmet érdemel az a statisztikai felmérés is, melyből kiderül, hogy a pedagógusok körében a nők aránya Szlovákiában az egyik legnagyobb (82 százalék, miközben az átlag 68 százalék) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 31 országa közül. A nők aránya csak Észtországban, Grúziában, Litvániában, Lettországban és Oroszországban nagyobb a pedagógusok között.

Elhunyt Szalai Attila

Elhunyt Szalai Attila

Hosszan tartó súlyos betegség után szerdára virradóra elhunyt Szalai Attila író, műfordító, újságíró, diplomata, polonista, kulturális programszervező.

Pin It on Pinterest

Share This