Trianon emlékmű

Trianon 101 a Kárpát-medencében

101 éve írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot Versailles-ban. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, a magyar lakosság harmada az új határokon túlra került. 2010 óta június 4-e a nemzeti összetartozás napja. Az Országház előtt szabadtéri kiállítás nyílt – hangzott el az M1 Híradójában.

Sok külhoni magyar kereste meg a saját települését az Összetartozás emlékhelyén. Többen azt mondták: Trianon traumája máig él a szívekben. A Kossuth téren tartott rendhagyó történelemórán a 101 évvel ezelőtti eseményeket, és azok hátterét is megismerhették az érdeklődők.

Az Országház is megnyitotta kapuit, ahol mindenki közelebb kerülhetett Magyarország történelméhez: ingyenesen tekinthették meg a Szent Koronát.

A világ különböző pontjain élő magyarok fotóiból mutat be 101-et az Országháznál megnyitott Magyar szemmel című tárlat. Potápi Árpád János államtitkár hangsúlyozta: a képek azt üzenik, a magyarság Trianon ellenére is megmaradt a Kárpát-medencében.

Korabeli tárgyakkal és az elcsatolt területekről menekülőket Magyarországra szállító vasúti kocsival mutatja be a trianoni békediktátum következményeit az Összetartozás Háza – Trianoni emlékkiállítás Csepelen.

Németh Szilárd országgyűlési képviselő arról beszélt, a kiállítás megnyitóján, hogy 1920 óta a világ nem sokat változott, a kormány ma is ugyanazért küzd, mint elődeink.

Június 4-e 2010 óta a nemzeti összetartozás napja. 101 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a trianoni békediktátumot, amellyel Magyarország elvesztette területének kétharmadát és lakosságának 60 százalékát.

A magyarok nemzeti összetartozása erősebb, mint a korábbi évtizedekben bármikor – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyarság identitástudata átnyúlik az országhatárokon, amit a szomszédos népek is elismernek és tisztelnek.

A kormányfő kiemelte: Trianon igazságtalansága ellenére a magyar nemzet megmaradt, és azok, akiket fizikailag elszakítottak tőlünk, lélekben mindig velünk maradtak.

Tavaly a járvány első hulláma miatt szinte minden rendezvény elmaradt, idén ismét lehetett megemlékezéseket tartani.

Énekléssel és szavalással kezdődött el a megemlékezés délután Győr belvárosában. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos arról beszélt: több mint száz évvel ezelőtt megtörtént az, amire senki sem számított, de azóta nemcsak megtanultunk élni vele, hanem küldetést is kaptunk általa.

A trianoni békeszerződés aláírásának 101. évfordulóján országszerte tartottak megemlékezéseket. Budakeszin pedig az arborétumnál állítottak fel székelykaput.

A megemlékezésen Menczer Tamás arról beszélt, a külhoni magyarok mindig számíthatnak a magyar kormányra.

Hozzátette: Trianonnal kapcsolatban ugyan fájdalom van a magyarokban, de ennek nem szabad átadni magunkat, mert nem vagyunk vesztesek.

A nemzeti összetartozás napján nemcsak gyászolnunk kell amiatt, mert az ország kétharmadát igazságtalanul elcsatolták, hanem arra is emlékeznünk kell, hogy a magyar mára a Kárpát-medence legerősebb nemzetévé vált – erről már az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára beszélt Kecskeméten, a pedagógusképzési program nyitórendezvényén. Rétvári Bence emlékeztetett a diktátum évfordulója az összetartozás napja is.

Ahogy minden évben, úgy idén is zajlottak megemlékezések a határon túli magyarlakta településeken is.

Szabadkán felavatták és megszentelték Bíró Károly egykori polgármester szobrát. Székelyudvarhelyen a városháza udvarán kórus énekelt. Azt üzenték: nem a múltban kell élni, hanem a jövőért.

Kárpát-medence-szerte most is zajlanak a megemlékezések. A szerződés aláírásának időpontjában, délután fél ötkor sok településen megkondultak a harangok, késő este pedig gyertyákat és őrtüzeket gyújtanak.

Forrás: M1