Trianont követően a határon túli magyarságnak rendkívül megerősödött az életösztöne

Ezúttal is sikeresen szervezte meg a Rákóczi Szövetség a Középiskolás Vezetői Fórumát. A háromnapos rendezvény részvevői szombaton, február 1-jén közös élőképet, flashmobot mutattak be a budapesti Kossuth téren a nemzeti összetartozás éve alkalmából.

A hétvégi rendezvény programjába 550 diák kapcsolódott be, annak a 300 Kárpát-medencei iskolának a képviseletében, ahol a szövetségnek középiskolai szervezetei működnek.

A Középiskolás Vezetői Fórum azzal a céllal valósult meg, hogy a diákok megvitassák a szövetség idei ifjúsági programjait és pályázati lehetőségeit. A hétvége során kiemelt szerepet kaptak a közösségi, csapatépítő programok, emellett a fiatalok színházi előadáson, parlamenti látogatáson és további érdekes programokon vehettek részt.

A rendezvényt január 31-én, pénteken a Budapesti Műegyetemen Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg. Magyarország és a világ magyarsága elvesztette a 20. századot, ezért közös feladatuk, hogy együtt lehessenek a 21. század nyertesei – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken,  a Rákóczi Szövetség Középiskolás Vezetői Fórumán.

A határokon túl száz év után is meg tudott maradni a magyarság

Gulyás Gergely mintegy hatszáz Kárpát-medencei diák és tanár előtt elmondott köszöntőjét úgy kezdte, ritkán lehet ennyi magyar fiatalt együtt látni. Kifejtette, az idei év számtalan megemlékezésre ad alkalmat, hiszen egyszerre lehet arra emlékezni, hogy a térségben 30 éve élhetnek szabadon az emberek, és arra is, hogy az ország 100 évvel ezelőtt elvesztette területének kétharmadát.

„Rajtunk múlik, hogy a világ magyarsága milyen mértékben tart össze, milyen a számaránya és milyen jövőt tervez magának” – fogalmazott.

A miniszter köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek, hangsúlyozva, hogy a magyar fiatalok határokon átnyúló kapcsolatrendszerének segítésével olyan kapcsolatok létrejöttéhez járul hozzá, amelyek sikeressé tehetik a magyarságot.

Gulyás Gergely fontosnak nevezte, hogy a kormány a száz évvel ezelőtti „trianoni békediktátum” kilencvenedik évfordulóján, vagyis 2010-ben fogadtatta el a parlamentben a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényt, amelynek célja, hogy a magyarság a maga javára tudja fordítani nehéz helyzetét.

Kiemelte, Trianont követően a határon túli magyarságnak rendkívül megerősödött az életösztöne, aminek köszönhetően száz év után is meg tudott maradni és a határokon túl továbbra is sokan járnak magyar iskolákba. A magyar állam ma már elég erős ahhoz, hogy ezt támogassa, és vannak olyan valóban fontos társadalmi hivatással rendelkező civil szervezetek – mint például a Rákóczi Szövetség -, amelyek segítik a világ fiatal magyarságának találkozását – mondta.

Az elmúlt tíz évben nagy előrelépés történt

Gulyás Gergely aláhúzta, hogy az elmúlt tíz évben nagy előrelépés történt a magyar-magyar összetartásban, Trianon után 90 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra közjogi kötelék jöhessen létre a határon túli magyarság és a magyar állam között az állampolgárság felvételének lehetőségével.

Hangsúlyozta, a kabinet büszkén számolhat be arról, hogy mintegy 1,1 millió magyar élt az állampolgárság felvételének lehetőségével.

A kormány azért is örül ennek, mert sokáig nem csak a magyar állampolgárság megszerzése, hanem a magyarok közötti kapcsolattartás is lehetetlen volt: 1990 előtt ugyanis sokaknak kettős elnyomottságot kellett átélniük, hiszen a kisebbséghez tartozás mellett a kommunista diktatúrát is el kellett szenvedniük – fejtette ki.

A miniszter úgy fogalmazott, az újraegyesülő Európával nagyon sok gondunk, bajunk, vitánk van, de azt nem lehet elvitatni, hogy az Európai Unióhoz való tartozás és csatlakozás a határok légiessé válásával járt együtt.

Gulyás Gergely kitért arra is, hogy „magyar ügyeket mások nem fognak képviselni, magyar érdekekért a magyar kormánynak és a világ magyarságának kell kiállnia, akkor is, ha ez nagyon sok kritikával, meg nem értéssel jár” és akkor is, ha „vannak olyan magyar állampolgárok is, akik ezt nem értik meg, akik úgy gondolják, hogy ugyanolyan, vagy még fontosabb partnereik lehetnek Szlovákiában szlovák, vagy Romániában román pártok, mint amilyen fontosak az ottani magyar érdekképviseleti szervezetek” – hangsúlyozta.

A magyar kormány ezt a hozzáállást mindig is egyértelműen elutasította, ezért természetes és állandó partnereinek tartja a magyar érdekképviseleti szervezeteket és azokat a magyar civil szervezeteket, amelyek sokat tesznek a magyarságért – jelentette ki a Miniszterelnökség vezetője.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntőjében elmondta, az idei első rendezvényükön a jelentkezők magas száma állította nehéz feladat elé őket, de örömmel megfeleltek ennek a kihívásnak.

Kiemelte, a Rákóczi Szövetség 2020-ban is 70-80 programot szervez, amelyek között nyári táborok, konferenciák, találkozók és utazások is találhatók, továbbá számos pályázati lehetőséget indítanak határon túli fiataloknak elsősorban a helyi kezdeményezések felkarolása érdekében.

Csáky Csongor emlékeztetett: iskolaválasztási programjuk 2004-ben indult, azóta próbálják ráirányítani a határon túli szülők figyelmét arra, hogy gyermekeik sorsát nagyban befolyásolja az a nyelv, amelyen tanulnak. Emellett ez a közösség megmaradásának záloga is. A Rákóczi Szövetség arra törekszik, hogy a maga eszközeivel, üzeneteivel arra bátorítsa a külhoni családokat, hogy jól döntsenek, s amikor a gyermekük jövőjéről döntenek, a magyar jövőt válasszák – fogalmazott Csáky Csongor.

Rámutatott: érték, hogy az ottani magyar iskolák két nyelvet, két kultúrát tanítanak, így többlettudáshoz, nagyobb kapcsolatrendszerhez juthatnak a diákok.