Varga Miklós: „Minden egyes magyarért meg kell küzdeni”

Varga Miklós rockzenész kötelességének tartja a Kádár-rendszer és Trianon alatt megtépázott magyarságtudat visszahozását az emberekbe. ‘Vissza kéne térni ahhoz az egészséges nemzettudathoz, ami a világ minden pontján megtapasztalható, csak nálunk nem’ – hangsúlyozta a Rádió Orient vendége. Varga emellett zenei pályájáról, a múlt fontosságáról és a határon túli magyarság mindennapos küzdelmeiről is szót ejtett.

Varga Miklós gyermekkorát a mozgalmasság jellemezte. A zenész négy fiútestvér, egy ateista, katonatiszt apa és egy mélyen vallásos, könyvelő édesanya szárnyai alatt nőtt fel. „Nem volt könnyű az életünk, de különösen nehéz sem. Szüleim kapcsolatát a markáns, főként ideológiai szembenállás jellemezte. Édesapám hiába volt magas beosztású katonatiszt, mégsem élt vissza kapcsolataival. Így már kora gyermekkoromtól mindent, amire vágytam munkával kellett elérnem” – idézte fel gyermekéveit a rockzenész.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége Illés-rajongó bátyjától tanult gitározni. Otthon, saját szórakoztatására gitározott, majd osztálytársaival Esztergomban zenekart alapított. Kétéves rövid és eseménytelen pályafutás után az együttes feloszlott és Varga főiskolára felvételizett. Tanulmányainak utolsó éveiben a zenekar újra összeállt egy tehetségkutató verseny erejéig. Itt emelték ki Varga Miklóst először mint énekest. „Ekkor kerültem be a profikból álló P. Box zenekarba, ezután tanulmányaim mellett már aktívan zenéltem” – emelte ki a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett EMeRTon-díjas művész.

Varga a Vén Európa c. dal keletkezéséről is mesélt. A zenész kiemelte, a mű véletlenül született, a zene és a szöveg térben és időben teljesen eltérően íródott meg. „A P. Box zenekar szövegírójának nógatására írtam meg A kék farmer c. dalt. Később a Varga Miklós Band idejében mutatták meg nekem az Európa c. szöveget. A korábbi dal és a szöveg tökéletesen illeszkedett egymással” – emlékezett vissza a művész. Varga hozzátette, a nótát először az Uránia moziban, ráadásdalként játszották le. A hatalmas sikert kislemez, majd nagylemez követte.

Koltai Gábor rendező 1983 januárjában megkereste Vargát és felajánlotta neki az István a király c. magyar rockopera címszerepét. A rendező végül nem Vargát választotta, azonban a zenész végig jelen volt a mű alakulásakor. „A jövőre 30 éves darab ma már a magyar zenei irodalom klasszikusának tekinthető” – hangsúlyozta Varga. A közigazgatási rádió vendége hozzátette, a mű mintegy húszévnyi várakozás után került el Csíksomlyóra. „Életem legnagyobb élménye volt az erdélyi előadás. Félmillió ember énekelt a szereplőkkel, szóról szóra tudták az előadás egész szövegét” – emelte ki.
Varga Miklós magyarságtudatát maga a műfaj formálta. Koltai Gergely Kormorán lemezekkel, míg Koltai Gábor nemzeti jellegű darabok főszerepeivel alakította a művész nemzeti hitvallását. „A Kádár-rendszer és Trianon szomorú következménye, hogy az országban mélyen elásták az egészséges nemzettudatot. A környező országok és a nagyhatalmak bűntudatot tartanak fenn bennünk, bűnös és elnyomó rendszerként bélyegeznek meg minket. Ma egy olyan országban élünk, ahol létezik olyan állampolgár, akit zavar a magyar zászló” – foglalta össze a szomorú helyzetet Varga. A zenész hozzátette, küldetésének tartja az egészséges nacionalizmus kihozását az emberekből.
A történelem produkált már furcsaságokat. Várakoznunk kell, soha nem tudni, mikor hajolnak össze a nagyhatalmak – jelentette ki Varga Miklós. A zenész kiemelte, nem szabad lemondani a határon túli magyarokról. „A 15 millió magyar sokkal erősebb, mint a 10 millió” – hangsúlyozta. Hozzátette, az Európai Unió azért packázik velünk, mert kis nemzet vagyunk, nincs erős érdekérvényesítő képességünk. Ezért minden egyes magyarért meg kell küzdeni – hangsúlyozta.
Varga töltekezési forrása is a határon túli magyarság. „Ők minden nap megküzdenek magyarságukért és nemzeti létükért, sokkal inkább magyarok, mint az anyaország lakosai” – emelte ki. Varga a nemzeti zene fontosságára is kitért. „Vissza kéne térni ahhoz az egészséges nemzettudathoz, ami a világ minden pontján megtapasztalható, csak nálunk nem” – emelte ki.
Magyarország ma nagyon kettészakadt: a pártpreferenciák baráti és családi kapcsolatokat vágnak el. El kéne vonatkoztatni a politikától és szabadelvűként meghallgatni mások gondolatait – hangsúlyozta. Varga végső üzenetként a múlt fontosságára tért ki. „Merítsünk bátran a múltból, erre lehet építkezni. A sok vereség ellenére optimista nemzet vagyunk, hiszen ha nem így lenne, nem tudtunk volna több mint ezer évig fennmaradni. Tanuljunk a múltunkból, így egyre tisztábban fogjuk látni a jövőt” – zárta szavait a rockzenész.
Forrás: orientpress