A stresszt okolják a magyarok a betegségekért

A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek – ezt gondolja a magyar lakosság jelentős része. Miközben nagyon sokan tisztában vannak a helytelen életmód következményeivel, a magyarok közel harmada semmit nem tesz egészsége megőrzése érdekében – állapította meg a CIG Pannónia megbízásából készült országos kutatás.
A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. ősz elején mutatta be a magyar egészségbiztosítási piacon újszerűnek és különlegesnek számító biztosítási termékeit, melyek révén Magyarországon is elérhetővé és megfizethetővé váltak a Best Doctors nemzetközi vállalat egészségügyi szolgáltatásai. A 400 milliárd forintosra becsült magyar egészségbiztosítási piacon történő megjelenés előtt, illetve azzal párhuzamosan a CIG Pannónia számos kutatást készített abból a célból, hogy felmérje: miként gondolkodnak a magyarok a saját egészségükről, milyen szolgáltatásokra van igényük. A kutatássorozat egyik szakaszában azt mérték fel, milyen betegségektől rettegnek a magyarok. Ebből kiderült: a rákot és a szívinfarktust tartják a legveszélyesebbnek, és leginkább ezektől félnek. A kutatássorozat másik szakaszában arra keresték a választ, mivel magyarázzák a betegségeket a magyarok, és milyen mértékben tudatosak, ha az egészségükről van szó. Az eredmények láttán már nem lehet csodálkozni azon, hogy a magyar egészségügyi mutatók ennyire rosszak.
A kutatás elején megkérdezték, mennyire érzik magukat egészségesnek a válaszadók. Összességében a megkérdezettek közel fele egészségesnek érezte magát, és csak ötöde mondta azt, hogy baj van az egészségével.
Mivel a várható élettartam Magyarországon rövidebb, mint a legtöbb európai országban, megkérdezték, hogy ennek mi lehet az oka. Nyitott kérdést tettek fel, azaz a válaszolók szabadon fejthették ki véleményüket. Minden negyedik megkérdezett úgy gondolja, hogy a stressz, az idegesség, a túlhajszolás tehető felelőssé a rövidebb életért; az összes említett ok közül ez került az első helyre. A probléma súlyát jól mutatja, hogy saját bevallásuk szerint a válaszadók kétharmadát gyakran éri stressz.
A lista második helyén olyan ok szerepel, amely inkább tekinthető külsődlegesnek, azaz ami nagyrészt független az elhatározásainktól: ez a pénztelenség és az alacsony életszínvonal. Ezek után viszont megjelennek azok az okok is, amelyek tőlünk és a döntéseinktől függenek: az egészségtelen táplálkozás (3. legtöbb említés), a káros szokások (4. legtöbb említés), a mozgás és a sport hiánya (6. legtöbb említés). Érdekes, hogy a lista végére a genetika került, azaz egy olyan körülmény, amelyre nincs hatásunk.
Az emberek tehát a rövidebb élet legfőbb okai között olyanokat jelöltek meg, amelyek döntően a külső körülményekre vezethetők vissza és amelyeken nehéz változtatni (stressz, túlhajszoltság, pénztelenség), ugyanakkor nagyon kevesen gondolják, hogy az egyéni döntéseknek semmi szerepük nincs, mert már minden eldől a születésnél (genetika).
Amikor viszont arra kérdeztek rá a kutatás során, mely tényezők járulhatnak hozzá a három leggyakoribb rettegett betegség (szívinfarktus, stroke és rosszindulatú daganat) kialakulásához, a válaszadók a genetika szerepét tartották meghatározónak. Mindemellett ezen megkérdezetteknél is hangsúlyos okként jelenik meg a stressz, az egészségtelen táplálkozás és a rendszeres mozgás hiánya.
A stressz alapvetően meghatározza a rettegett betegségekkel kapcsolatos félelemérzetet. A válaszadók a stresszt hozzák leginkább összefüggésbe a rettegett betegségektől való fenyegetettség érzetével, ezt követi a dohányzás, majd az alkoholfogyasztás. Azok a válaszadók, akiket nem ér gyakran stressz, sokkal kevésbé tartanak a szívinfarktustól vagy a stroke-tól, mint azok, akiket gyakran ér stressz.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy a válaszadók tisztában vannak az egyéni felelősség súlyával, azzal, hogy az egészségtelen életmód és a káros hatások negatívan befolyásolhatják az emberi élet hosszát és minőségét. Ezt erősíti meg az az összefüggés, hogy azok a válaszadók, akik egyáltalán nem sportolnak, sokkal nagyobb arányban vélik, hogy fenyegeti őket egy-egy rettegett betegség, mint azok, akik saját bevallásuk szerint aktívan, vagy legalább alkalmanként sportolnak.
Ehhez képest a válaszadóknak csak az ötöde sportol rendszeresen saját bevallása szerint. További 35 százalék alkalmanként sportol, 43 százalék viszont soha. Amikor azt kérdezték, hogy ki mit tesz az egészsége megőrzése érdekében, akkor majdnem minden harmadik ember azt válaszolta: semmit.
Forrás: orientpress.hu