Csodatevő kutak és források Magyarországon

A csodatevő kutak és források fontos gyógyító helyek, ahol ősidők óta megmagyarázhatatlan gyógyulások történnek.

Mátraverebély Szentkút
A csodatevő kút Mátraverebélytől 5 km.-re, a Cserhát egyik vadregényes völgyében fekszik. A legenda szerint ezen a helyen 1092-ben forrás fakadt Szent László király lovának patája nyomán. A forrás vizének gyógyító hatásához már a középkorban is legendák fűződtek. A Szentkút tisztelete az 1600-as évek közepétől kezdődött, amikor egy néma pásztorfiú a forrás vizének hatására megszólalt. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást, és azok valódiságát elfogadta.
Vác – Hétkápolna
A Szentkút eredete Géza királlyal kapcsolatos. A Salamon királlyal háborúzó Géza és László hercegek a mogyoródi csata (1074) előtt ezen a tájon tartózkodtak. Géza fogadalmat tett, ha győz, templomot építtet Szűz Máriának. A győztes csata után a felépítendő templom helyét keresték, amikor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. Ezen a helyen épült meg a Mária templom, amelyet Szarvas Boldogasszony néven tiszteltek, a Szentkút őse pedig egy közeli gyógyerejű forrás lett.
A templom az idők folyamán elpusztult, a szent forrás mellé azonban Migazzi püspök ismét kápolnát építtetett, amely a forráshoz vezető hét oszlop miatt kapta a Hétkápolna elnevezést.

Pilisszentkereszt
E rendben tartott, be is kerített forrást, amely fölé a község kis kápolnafélét is emeltetett, nem csak Pilisszentkereszt, de az egész vidék csodatevő helynek ismeri, írja 1913-ban megjelent, Pilisszentkeresztet bemutató kis könyv (Szűcs Gyula). „Amióta vizétől (…) néhányan meggyógyultak, szent helynek mondják…” A Historia Domus 1950. tavaszi búcsújánál jegyezte fel: „…részt vett (Erdélyi) Erdei Matild csobánkai 19 éves leány is, aki 1949. május 3-án a pilisszentkereszti Szentkútnál csodálatos módon súlyos bénulásából meggyógyult. Azóta beteg nem volt.”

Csobánka – Szentkút
A legenda szerint 1842-ben a Pilis erdőségében egy nyáját legeltető pásztornak megjelent Mária egy forrás közelében lévő mocsaras helyen. A látomás után a falusiak ivásra és mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen csodálatos módon meggyógyultak. A zarándokok ma is felkeresik a forrást, vizéből isznak, fájó tagjaikat, főleg szemüket mossák benne. A kápolna a XIX. században, a lourdes-i barlang a XX. században épült. A forrásnak a Mária-jelenés után kapta a Máriakút, Szentkút nevet.

Tétszentkút
Győrtől délre 24 kilométerre található Tét község. A településtől délre újabb 3 kilométerre van Tétszentkút. 1715-ben egy császári katona, Ailert Keresztély azt álmodta, hogy betegségéből a téti erdő forrásánál gyógyul meg. Álma valóra vált. Ez a hír indította el a búcsújárásokat. Gyógyulása után a forrás mellett egy kis kápolnát építtetett. A szentkúti kápolnában a csodás forrás közvetlenül az oltár alatt volt. Beomlás veszély miatt azonban a századfordulón betemették, azóta vize elapadt. A kápolna azóta is fontos zarándokhely maradt.
Zentai Bogi
Forrás: impressmagazin.hu