Fehér köpenyes kivándorlók: évente félezren Nagy-Britanniába
Magyarországon 2010-ben már több doktor váltotta ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges okmányokat, mint ahányan a hazai orvostudományi egyetemeken végeztek – írja összeállításában a HVG. Nagy-Britannia, Németország, Írország és Svédország szerepel a magyar orvosok első számú célországai között, a hazai gyógyszerészek pedig ugyancsak Angliába, Skóciába, Walesbe és Észak-Írországba mennének.
Huszonöt százalékkal megugrott tavaly a külföldre távozni készülő magyar orvosok száma: 2009-ben 887, a múlt évben 1111 doktor kért külhoni munkavállaláshoz szükséges, úgynevezett jóhírnév-igazolást az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól (EEKH). A húszezer forintba kerülő, három hónapig érvényes dokumentumot kiváltók közül a legtöbben Nagy-Britanniában kívántak praktizálni. Az utóbbi két esztendőben 306, illetve 339 orvos igényelt a szigetországban felhasználható papírokat.
Ugyancsak sokan készültek Németországba, ahol tavalyelőtt 246, tavaly 307 doktor akart rövidebb-hosszabb ideig letelepedni. A célországok között előkelő helyen szerepelt még Írország (oda 71 fő „jelentkezett be” 2010-ben), Svédország (69), Ausztria (52) és Izrael (51) is. A külföldi munkavállalás gondolatával foglalkozó 202 hazai fogorvos érdeklődésének a középpontjában ugyancsak az Egyesült Királyság állt: a határon túl gyógyítani kívánók negyven százaléka (82 fő) a ködös Albionba vágyott. Egy kisebb szakorvosi rendelőintézetre való fogdoktor igyekezett áttelepülni tavaly Ausztriába (21 fő), Németországba (19), Írországba (18), Svédországba (12) és Norvégiába (10) is.
A hazai gyógyszerészek Mekkájának ugyancsak Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország számít, a máshol szerencsét próbálni készülő magyar patikusoknak több mint a fele (26 fő) II. Erzsébet királyságában akar legalább egy időre egzisztenciát teremteni. A nővérek, az asszisztensek, a laboránsok és a műtősök körében ugyancsak a szigetország mutatkozik a legígéretesebb célállomásnak. A tavaly külföldre igyekvő 416 egészségügyi szakdolgozó közül 131-en akartak eljutni a csatornán túlra. A szakszemélyzet preferencialistáján előkelő helyen szerepelt 2010-ben Ausztria (76 fő), Olaszország (56), Franciaország (44), Hollandia (25) és Németország (22) is. A külföldi államok munkaerőigénye a két nagy egészségügyi szakma tekintetében az utóbbi időben eltérően alakult, legalábbis erre látszik utalni, hogy miközben a vándorbotot fogni készülő doktorok száma tavaly 27 százalékkal emelkedett, a szakdolgozók esetében közel hasonló mértékben már csökkent a migrációs szándék: 2009-ben még 532 fő, 2010-ben 416 személy szerezte be a jóhírnév-igazolást.
Magyarországon 2010-ben egyébként már több doktor váltotta ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges okmányokat, mint ahányan a hazai orvostudományi egyetemeken végeztek. Az idehaza praktizáló aktív orvosok száma mindeközben (az utolsó fél évtizedben) 39 ezerről 35 ezer főre csökkent, de kétezerrel még így is meghaladja a rendszerváltás idején aktív hazai doktorok létszámát. Az egyetemről frissen kikerült diplomás orvosok Magyarországon ügyeleteket vállalva jelenleg havi nettó 95–115 ezer forint között keresnek. Külföldön ennek az összegnek olykor az öt-tízszeresét is megkapják.