Fidesz-kongresszus – Újraválasztották a pártvezetőket, Orbán kiállást ígért
Készen állunk arra, hogy megvívjuk a Fidesz történetének legnagyobb küzdelmét; nem hagyjuk, hogy Magyarország visszasodródjon a „görög útra” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután a Fidesz XXIV. kongresszusa vasárnap újraválasztotta őt a párt elnöki posztjára. A tanácskozáson újraválasztották a Fidesz alelnökeit is.
A budapesti Millenáris Parkban tartott tisztújító kongresszuson Orbán Viktor a leadott 1.472 szavazatból 1.468 voksot kapott. A küldöttek újraválasztották a párt négy alelnökét is: a leadott 1.478 szavazatból Varga Mihály 1.462, Kósa Lajos 1.458, Pelczné Gáll Ildikó 1.384, Pokorni Zoltán pedig 1.318 voksot kapott. Kihívója sem az elnökjelöltnek, sem az alelnökjelölteknek nem volt. A kongresszus megválasztotta a mandátumvizsgáló, valamint a számvizsgáló bizottság tagjait is.
Megválasztása után Orbán Viktor azt mondta: a Fidesz megtanulta, hogy nem ideológiákért, hanem Magyarországért kell küzdenie, így kiállt az országért „a nemzetközi és a hazai baloldallal szemben”. Kijelentette, a Fidesz és a kormány minden helyzetben, bárkivel szemben kiállt és kiáll Magyarország, az itt élők mellett.
Szavai szerint készen állnak arra, hogy megvívják a Fidesz történetének legnagyobb küzdelmét, hogy megvívjanak a múlt hibáival és azokkal, akik ma is védelmezik e hibákat. Vannak, akik vissza akarják fordítani Magyarországot; vannak, akik degeszre keresték magukat azon, hogy az országot a feje búbjáig eladósították – sorolta, hozzátéve, hogy vannak, akik a jövő útjáról Görögország útjára akarják terelni Magyarországot, arra az útra, amely kényszerprivatizációhoz, az ország vagyonának eladásához, radikális bércsökkentéshez, százezrek elbocsátásához, adóemeléshez, új adók kivetéséhez és elszegényedéshez vezet. A Fidesz azonban végig fog menni a jövő útján, akár tetszik ez a múlt embereinek itthon és külföldön, akár nem, és nem fogja hagyni, hogy Magyarország visszasodródjon a „görög útra” – jelentette ki Orbán Viktor.
A magyar EU-elnökséget értékelve a pártelnök-miniszterelnök úgy fogalmazott: elvégezték a munkát, visszaverték a támadásokat, „az Európai Parlament izgága kötekedőinek adtunk néhány kokit, leesett néhány saller, kiosztottunk néhány baráti tarkón legyintést”.
Beszédében ismét megerősítette, hogy a kormány le fogja győzni az adósságot, és ennek érdekében visszahív a munka világába mindenkit, aki munkaképes, és segély helyett munkát fog adni nekik.
A mintegy öt órán át tartó kongresszuson a párt szinte valamennyi vezető politikusa felszólalt. A sort Kövér László nyitotta, aki azt mondta, embert próbáló két év telt el a Fidesz legutóbbi kongresszusa óta. A választmányi elnök szólt arról is, hogy az Országgyűlés elnökeként szívesen közreműködik abban, hogy ha a törvényalkotás tempóján nem is lehet lassítani, annak kiszámíthatóságát javítsák.
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy pártja 2002-ben egy sikeres négyéves kormányzást követően veszítette el a választást, mégpedig elsősorban azért, mert nem fordított elég figyelmet arra, hogy figyeljen az emberekre, tartsa velük a kapcsolatot. Ha a Fidesz nem „működteti” holdudvarát, akkor akármilyen eredményei is vannak a kormánypártnak, akármilyen romokban is van az ellenzék, veszélyben lehet a választási siker – hangsúlyozta.
Alelnöktársai közül Varga Mihály azt emelte ki, hogy a kormány az elmúlt egy évben elhárította a gazdasági összeomlás veszélyét. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt is mondta: az előző kormányok tagjainak, Bajnai Gordonnak, Veres Jánosnak, Draskovics Tibornak „felelnie kell azért, amiért az ország következő tíz évét elzálogosították”.
Az európai parlamenti (EP) képviselő, pártalelnök, Pelczné Gáll Ildikó a médiatörvényről és az új alaptörvényről szólva azok európai szellemiségét emelte ki.
Pokorni Zoltán azt mondta, „ma egyetlen dolog veszélyes ránk, ha nem tartunk mértéket”; minket nem a történelem fog igazolni, három év múlva a választók visszaigazolása kell. A párt alelnöke szerint ezért a következő években a Fidesz legfontosabb belső parancsának a mértéktartásnak kell lennie.
Lázár János azt hangsúlyozta, hogy időarányosan sikerült teljesíteni a vállalásokat, de a nagy ügyek, a nagy döntések és a felelősség nagy része még hátra van. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője azt mondta: bár tanácsolták neki, az országgyűlési képviselőcsoport nevében „nem kérek és nem kérünk bocsánatot az első év sodró lendületéért, nem ígérek és nem ígérünk érdeksérelmek nélküli rendrakást, (…) ütemváltást, a status quo békés védelmét”.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy egyre többen figyelnek fel Európában a Fidesznek, Közép-Európa egyik legnagyobb jobbközép pártjának a gazdasági válság megoldására kínált újszerű receptjeire. Példaként a bankadót említette.
A kongresszuson felszólaló Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt mondta, „szövetség tagjai vagyunk, és ez mindennél fontosabb”. Az ugyancsak szónokló Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt hangoztatta, hogy aki nem vállalja fel a magyarság megmaradásának igényét, az nem igazán demokrata. Hozzátette, a magyar kormány értékmentő politikát folytat, és őszinte a részéről az együttműködési igény.
A tanácskozás résztvevőit videoüzenetben köszöntötte mások mellett Joseph Daul, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője, a finn és a horvát kormányfő, valamint George Pataki, New York állam volt kormányzója. Üdvözlő levelet küldött a kongresszusnak Horst Seehofer, Bajorország miniszterelnöke, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke.
A Fidesz alapszabálya szerint a kongresszus a párt legfelsőbb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tisztújító kongresszust kétévente kell összehívni.