Januárra újra gyűjtést szervez a Karitatív Tanács Kárpátalja megsegítésére

Januárban újra országos gyűjtést tartanak a magyarországi Karitatív Tanács tagszervezetei a Kárpátalján és a Kárpátokon túl élők megsegítésére – közölte Soltész Miklós, a tanács elnöke, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a szervezet keddi tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón Budapesten.

Soltész Miklós elmondta: a gyűjtés időpontját a január 17-én kezdődő ökumenikus imahéthez igazították, és terveik szerint bevásárlóközpontokban és különböző üzletekben is lehetőséget biztosítanak majd az adakozásra. Akárcsak idén, jövőre is tartós élelmiszert, gyógyászati segédeszközöket és pénzadományokat várnak.

Az államtitkár szólt arról, hogy a Karitatív Tanács tagszervezetei – Katolikus Karitász, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Református
Szeretetszolgálat, Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat – közös honlapot készítettek, hogy ezzel is segítsék az adományozást. A karitativtanacs.kormany.hu oldalon bárki tájékozódhat a tanács munkájáról, az aktuális gyűjtésekről, a szervezetekről és az adományvonalakról.

Soltész Miklós az elmúlt év munkáját értékelve hangsúlyozta, hogy 2015 volt a tanács tizenöt éves történetének „legösszetettebb” éve.

A szervezetek ebben az évben is végezték azt a munkát, amiért 2000-ben megalakultak: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által lefoglalt, hamisított termékek „márkátlanítását” és szétosztását. Ebben az évben ez 160 millió forint értékű felajánlott áru eljuttatását jelentette a rászorulókhoz. Szólt arról is, hogy az elkobzott és felajánlott áru értéke meghaladta a 300 millió forintot, de egyrészt „sajnos vannak olyan márkaképviseletek”, amelyek még a márkajelzéstől megfosztva sem engedik jótékony célra fordítani termékeik hamisítványait, másrészt a hamisított termékek sokszor olyan rossz minőségűek, hogy a karitatív szervezetek senkinek nem adják oda azokat.

Soltész Miklós hangsúlyozta: 2015-ben nagy feladat volt a Kárpátaljára, a Kárpátokon túlra, sőt egész Ukrajnába eljuttatott segítség. Kiemelte, külpolitikai szempontból is fontos volt, hogy nemcsak magyaroknak, hanem ukránoknak és ruszinoknak is tudtak segíteni, amiért nagyon sok köszönetet kaptak a különböző ukrán szervezetektől, a települések vezetőitől és ukrán politikusoktól is.

Kitért arra, hogy a harmadik nagy feladat az év elején még váratlan, év közben már látható migrációs válság kezelése volt. A magyar karitatív szervezetek nemcsak a magyar határokon belül „tették a dolgukat”, hanem – követve a migránsok vonulását – Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában is. Ez a munka – túl a humanitárius segítségen – szintén fontos volt külpolitikai szempontból is.

Hozzátette: Szerbia azonnal fogadta a segítséget, ez pedig annak volt köszönhető, hogy a másfél évvel ezelőtti dunai árvíz idején is jelen voltak a magyar segélyszervezetek, így természetes volt számukra, hogy a mostani bajban is segítik a szerb karitatív szervezetek és hatóságok munkáját.