Magyarország – 67 éve ért véget a második világháború

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) kedden a gellérthegyi Szabadság-szobornál arról emlékezett meg, hogy Magyarországon 67 éve, április 4-én ért véget a második világháború és a fasiszta-nyilas diktatúra.

(MTI) Az egybegyűltek előtt a MEASZ felkérésére Horváth János (Fidesz) parlamenti képviselő, az Országgyűlés korelnöke mondott beszédet. A kilencvenéves politikus, aki részt vett a nemzeti antifasiszta ellenállásban, majd az 1945-ben megalakuló nemzetgyűlés tagja lett, az egybegyűltek előtt az összefogás fontosságát hangsúlyozta.

„Tudunk mi, magyarok összefogni, idézzük fel sikertörténeteinket a történelemből, mert amire korábban képesek voltunk, arra ismét képesek lehetünk” – mondta a képviselő. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a háború utáni néhány évben, a rövid demokratikus időszakában – még a szovjet „gyarmatosítás” évtizedei előtt – példát tudott mutatni a világnak.

Horváth János úgy fogalmazott, hogy 1945-ben eljött, amit „felszabadulásnak gondoltunk, reméltünk és sokunk számára valóban felszabadulás volt”, ami után Magyarország elkezdte a saját életét élni, amíg annak a Szovjetunió, Sztálin diktatúrája véget nem vetett.

A képviselő felolvasta a Szabadság-szobor talapzatán álló feliratot: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.” Horváth János erre utalva azt hangoztatta, hogy a múltról, a hősökről beszélni kell, ezért, mint mondta, szívesen eleget tesz minden meghívásnak, ahol felidézheti azokat a történelmi időket, eseményeket, amelyeket személyesen is megélt.

Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke azt mondta, a mai gondjaink megoldására is antifasiszta összefogás kell, valamint az, hogy mindenkiben megtalálják az értéket Magyarország boldogulása érdekében.

A megemlékezés résztvevői a rendezvény végén a Szabadság-szobor talapzatánál koszorúkat, virágokat helyeztek el. A koszorúzók között voltak a szlovén, az izraeli, a kubai, a horvát nagykövetség, valamint a Honvédelmi Minisztérium, továbbá a Magyarországi Munkáspárt 2006 és a Magyarországi Antifasiszta Liga képviselői.

A Citadellánál álló Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, a magasba pálmaágat tartó nőalak, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, 1947-ben avatták fel.

 

forrás:kultura.hu