Magyarország a vártnál több uniós támogatást szerzett
Minden eddiginél több pénzt harcolt ki Magyarország az Európai Unióban. A következő hétéves időszakban a kohéziós és strukturális alapok mellett az európai gazdaság újraindítását célzó helyreállítási alapból és közvetlen brüsszeli forrásokból érkezhet több tízmilliárd euró az országba.
Minden eddiginél több pénzt harcolt ki Magyarország az Európai Unióban. A következő hétéves időszakban a költségvetési források mellett a helyreállítási alapból is több tízmilliárd euró érkezhet az országba. A jelenlegi uniós költségvetési ciklus kifutásával szinte kizárólag hazai forrásokból valósulnak meg a fejlesztések.
Fél év évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy ekkora forráshoz jut Magyarország. A következő hét évben hazánk mintegy 50 milliárd euróra számíthat – mondta Essősy Zsombor, a MAPI-csoport vezérigazgatója, fejlesztési tanácsadója a Kossuth Rádió Európai idő műsorában.
Három kalapból juthat Magyarország forrásokhoz – közölte. A kohéziós és strukturális alapok mellett az európai gazdaság újraindítását célzó helyreállítási alapból és közvetlen brüsszeli forrásokból.
Az első forrást lehet gazdaságfejlesztésre fordítani. Essősy Zsombor reménye szerint a következő hét évben a kohéziós-strukturális forrásokat továbbra is a cégek számára biztosítják majd.
Az újabb beruházásoknak köszönhetően növekedhet az emberek bére, az önkormányzatok adóbevétele és az ország gazdasági kibocsátása.
Felhívta a figyelmet arra, hogy egy beruházás hatása nem egy év, hanem multiplikátor hatása réven akár hat évig növelheti az ország gazdasági teljesítményét.
Az Európai Unió alkotmányellenesnek tartja a fehérorosz elnökválasztás eredményét
Az Európai Unió rendkívüli nyári csúcstalálkozóján a tagországok kormány- és államfői a fehéroroszországi helyzetről tárgyaltak. A csúcstalálkozó után kiadott közleményből kiderült, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét.
Tóth Norbert kiemelte, az alkotmányellenesen hatalomra kerül kormány ellen a nemzetközi jogban háromféle doktrína mentén lehet fellépni. Az egyik fellépési mód a Tobar-elv, ami kimondja, hogy meg kell tagadni az alkotmányellenesen hatalomra kerül kormány elismerését.
Ennél egy puhább megoldási elv kidolgozása Woodrow Wilson amerikai elnökhöz kötődik. Álláspontja szerint csak akkor kell megtagadni az alkotmányellenesen hatalomra került kormány elismerését, ha az rövid időn belül nem tudja elfogadtatni magát országa állampolgáraival – mondta. Hozzátette, a legpuhább elv, az Estrada-doktrína, ami pedig azt mondja, ki, hogy egy kormány el nem ismerése egyenlő egy ország belügyébe való beleszólással, ezért más szankciókat kell kitalálni, például a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztését. Az Európai Unió pedig a kormánymegtagadási elvet követi leginkább – véli Tóth Norbert.