Meddig kell itthon maradniuk a diplomásoknak?
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint még nincs eldöntve, hogy mikor és hány évet kell Magyarországon dolgozniuk az állami ösztöndíjas felsőoktatási hallgatóknak, hogy ne kelljen visszafizetniük a képzési költségüket.
Mint mondta, ez attól függ, milyen szakon végeztek – hangzott el november 21-én. Hiller István korábbi miniszter szerint semmilyen formában nem megoldás a magyar diákok röghöz kötése a hallgatói szerződésekkel.
Hallgatói szerződésminták készülnek a következő hónapokban, de az, hogy hány évet és mikor kell ledolgoznia egy-egy állami ösztöndíjas hallgatónak Magyarországon, attól függ majd, hogy melyik szakon végzett – mondta Hoffmann Rózsa a november 21-ei kormányszóvivői tájékoztatón. Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott: a szerződésminták opciókat tartalmaznak majd.
„Nem akarjuk azt, hogy rögtön a végzés után ide legyen láncolva a hallgató, hiszen a külföldi tanulmányok kiegészíthetik a hazai tanulmányaikat, nem akarjuk azt, hogy sose menjenek külföldre, menjenek, tanuljanak, gyarapítsák a tudásukat” – közölte, hozzátéve: egyetlen dolgot akarnak, azt, hogy akik az állam költségén szereznek diplomát, ennek értékét egy meghatározott ideig Magyarország javára dolgozzák le.
Az oktatási államtitkárság eredeti tervei szerint az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóknak diplomájuk megszerzése után 10 év alatt 7, illetve 20 év alatt 15 évet kellett volna Magyarországon dolgozniuk. Ha ezt nem teljesítették volna, akkor a javaslat szerint vissza kellett volna fizetniük a taníttatásuk költségét. Egy Navracsics Tibor közreműködésével kialkudott változat szerint 20 év alatt mindössze 5 évet kell Magyarországon dolgozniuk.
A tervezési tanács határozza meg a keretszámokat
Az új, a hétvégén az Országgyűlésnek benyújtott felsőoktatási törvény kapcsán kifejtette: a felsőoktatási intézményeknek nyárig kell javaslatot tenniük az esetleges átalakulásokra, egyesülésekre, és ezeket az államtitkárság a jövő év végéig összesíti.
Új elemként említette kérdésre válaszolva, hogy míg eddig az egyetemi és főiskolai struktúrában alapvetően a hallgatók jelentkezése alapján osztották el a helyeket, mostantól a kormány határozza meg a képzési helyek irányát és számát a Felsőoktatási Tervezési Tanács, az akkreditációs bizottság és a rektori konferencia javaslata alapján. A jövő évi keretszámokat már így, ennek jegyében fogják meghatározni – jelezte.
A javaslat háromféle képzési lehetőséget rögzít, az állami ösztöndíjjal, a részlegesen állami ösztöndíjjal támogatott hallgatót, amelyet a természettudományos és műszaki képzéseknél preferálnak majd, és az önköltséges hallgatókat. Utóbbi kategóriát csak minőségi követelményekkel kívánják korlátozni, s az egyes kategóriák átjárhatók lesznek – jegyezte meg.
Felülvizsgálják a bolognai rendszert
Hoffmann beszélt arról is, hogy sok érdek ütközött az előkészítés során, de az első ismertté vált koncepció alapelemei nem változtak. Így felül kell vizsgálni a Magyarországon erőltetett ütemben bevezetett, kétciklusú képzést megvalósító bolognai rendszert, és szintén szerepelt a koncepcióban, hogy nem mesterséges, felülről irányított eszközökkel kell racionalizálni a képzés szerkezetét – jelentette ki.
Szerinte várhatóan a jövő héten elkezdődhet a javaslat bizottsági tárgyalása, majd a parlamenti vita. „Minden esély és remény megvan arra, hogy még 2011-ben új felsőoktatási törvényünk legyen” – fogalmazott az oktatási államtitkár.
A diákok röghöz kötése nem megoldás
Semmilyen formában nem megoldás a magyar diákok röghöz kötése a hallgatói szerződésekkel – mondta Hiller István az Atv-ben. A volt oktatási miniszter szerint a felsőoktatásban nem egy részt akarnak átalakítani, hanem az egészet, az alapoktól. Ezeket titkos tervekben és háttértanulmányokban készítik elő. A miniszterelnök nem vállalt anyagi garanciát a felsőoktatási törvényben lefektetett változtatásokra, mondta el Hiller István.
Forrás: nyest.hu