Meghallgatást tartottak az EP-ben a magyar médiaszabályozásról

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője szerint bár a magyar kormányzat végrehajtott kisebb változtatásokat a médiaszabályozáson, a módosítás nem tekinthető kielégítőnek. Dunja Mijatovic erről videoüzenetében beszélt, amelyet az Európai Parlament (EP) székházában hétfő este tartott közmeghallgatás résztvevőihez intézett.

Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a DK két EP-képviselője a magyar médiaszabadság témájában szervezte a rendezvényt, több EP-képviselő és magyarországi médiaszereplők részvételével.
Mijatovic a videoüzenetben a jogi előírások azon elemeit kifogásolta elsősorban, amelyek a tartalomszabályozással, a médiahatósági kinevezési renddel, a közmédia „szerkesztői és pénzügyi függetlenségének hiányával” kapcsolatosak. Megjegyezte, hogy bár az elmúlt két évben „nem túl gyakran” éltek a médiatörvény által adott lehetőségek gyakorlati alkalmazásával, e lehetőségek puszta megléte is „dermesztő” hatással jár, és öncenzúrára készteti a magyar újságírókat. Az EBESZ szakilletékese fontosnak nevezte, hogy nyílt párbeszédet folytassanak a magyar kormánnyal.
Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti EP-képviselő egyebek közt azt emelte ki, hogy az EU-tagságra pályázó országok előtt az EU-nak példát kell mutatnia azzal, hogy a tagsági követelményeket a csatlakozás után is betartatják az országokkal. Ehhez szerinte az EU-nak új eszközöket kell kapnia, és reményének adott hangot, hogy az új Európai Bizottság kezdeményező lesz ebben.
Sophie in ‘t Veld holland liberális EP-képviselő elismerte: van igazság abban, amikor a magyarok szóvá teszik, hogy miért csak Magyarország esetében veti fel az EU a problémákat. Szerinte azonban nem Magyarország áll a célkeresztben, hanem az unió politikai fejlődése tapasztalható, aminek során a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeznek az európai értékek érvényesítésére. Azt is kifejtette, hogy a médiatörvény mellett számos más területen – így az oktatásban, az igazságszolgáltatásban is – a szabadság korlátozását látja a magyar jogszabályokban. Hozzátette: sajnálja, hogy az EP két legnagyobb létszámú frakciója, a néppárti és a szociáldemokrata képviselőcsoport lehetségesnek tartja Navracsics Tibor volt igazságügyi miniszter EU-biztossá válását, márpedig szerinte a magyar politikusnak „nem kellene európai ügyekkel foglalkoznia”.
Sophie in ‘t Veld kitért azokra a hírekre, miszerint az Egyesült Államok állítólag beutazási tilalommal sújtott magyar kormányzati tisztségviselőket, korrupciós ügyekkel indokolva a lépést. Nemtetszésének adott hangot az amerikai eljárás miatt, megalázónak nevezte azt, és hiányolta a tájékoztatást. Szerinte az európai demokráciát maguknak az európaiaknak kell megvédeniük, „mindenki söpörjön a saját portája előtt”.
Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő úgy vélekedett hozzászólásában, hogy a Fidesz-kormányzat „veszélyes úton jár”. Hivatkozott azokra az eljárásokra, amelyek az európai joggal való ütközés miatt indultak Magyarország ellen. Leszögezte, hogy azt szabadon el lehet dönteni, milyen közösséghez csatlakozik egy ország, de ha már csatlakozott, akkor ott – mondta – el kell fogadni a belső szabályokat. Mint megjegyezte, nem szeretné, ha a magyarok egy napon arra ébrednének, hogy nem a megfelelő klubnak a tagjai. Engel azt is mondta, hogy ő maga „nem kommunista, nem zsidó és nem magyarellenes”, tehát a tőle érkező bírálat nem írható valamilyen összeesküvés számlájára.
Felszólalt a rendezvényen Dirk Gerkens, az RTL Klub Magyarország elnök-vezérigazgatója, Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Médiaelemző Műhely szakmai vezetője, Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója, valamint Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs politikai-kulturális hetilap főszerkesztője is, bírálva a magyar szabályozás különböző elemeit.
A közmeghallgatáson jelen volt Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség államtitkára, aki a rendezvény előtt újságíróknak nyilatkozva bírálta azt, hogy a szervezők nem hívták meg Magyarország hivatalos képviselőjét. A közmeghallgatás után azt mondta, mégsem kért szót, mert szerinte önmagáért beszél az, hogy a nyilatkozatok elhangzása után a hallgatóság soraiból egyetlen kérdés sem hangzott el. Szerinte a közmeghallgatás politikai showműsor volt, és nagyrészt nem is a médiaszabadsággal foglalkozott. Kovács Zoltán külön kitért arra: számára visszataszító volt, hogy Engel, valamint ugyanolyan összefüggésben az utána felszólaló Gerkens is vallási hovatartozásra utaló kijelentést tett.
A közmeghallgatás előtt a Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy „Gyurcsány Ferenc aktivistái ismét a magyar sajtószabadságért izgulnak, miközben továbbra is egy delegációban ülnek azzal a Szanyi Tiborral, aki a magyar újságírókat lepatkányozta, majd perrel fenyegette, ha továbbra is foglalkozni kívánnak a gój motorosok brüsszeli meghívásával”. A képviselőcsoport szerint Molnár Csaba és Niedermüller Péter Magyarország lejáratása céljából szervezte a közmeghallgatást. A DK-s képviselők ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy nem Magyarország ellen, hanem a mostani magyar kormány ellen irányul a fellépésük.