Ne csodálkozzon, ha most elsötétül a tévéje

A mai nappal Magyarország 14 megyéjében csak azok nézhetik továbbra is a földi sugárzású csatornákat (értsd: m1-t, Tv2-t, RTL Klubot) kábeles vagy műholdas előfizetés nélkül, akik beszereztek egy dekódert (avagy set-top boxot), vagy eleve olyan tévéjük van, amibe a digitális adások vételére alkalmas egység gyárilag be van építve. A többiek holnaptól csak a sötét képernyőt bámulhatják.

A digitális átállásról először 2008. december 1-jén hallhattunk, ekkor indult el a Duna televízió földfelszíni digitális adása, ami tulajdonképpen beharangozta a magyarországi televíziózás új korszakát. Persze nem ment minden flottul, sőt, a magyar hagyományoknak megfelelően a digitális műsorszórás is csak papíron felelt meg az előírásoknak.

Az első fecske Duna televíziót csak az ország hetven százalékán lehetett fogni, és ott sem egyenletesen jó minőségben. Az átállás beindításához viszont az kellett, hogy a köztévé mellett a két szabadon fogható kereskedelmi tévé, az RTL Klub és a Tv2 is beadja a derekát.

Digitális kezdetek
A két nagy országos tévé sokáig azért vonakodott a digitális földfelszíni sugárzásról szóló, 12 évre szóló megállapodást aláírni, mert véleményük szerint az Antenna Hungária előnytelen, azaz leginkább csak az AH-nak előnyös feltételeket szabott benne.

A huzavona 2009 májusában ért véget, először az RTL Klub, majd a Tv2 is aláírta a szerződést, és megkezdődhetett adásuk digitális sugárzása, amit eleinte ismét csak az ország egy része láthatott – igaz, ekkor még senki nem hallott Rózsa Gyuri digitális dobozáról és annak előnyeiről. Érdekes, de a szerződést az MTV írta alá legkésőbb, 2009 júniusában.

A terv ekkor az volt, hogy az ország elavult, analóg rendszerét 2012. január 1-jétől felváltja a modern, digitális vétel, amiben több csatornát, több hangsávot, feliratot és elektronikus műsorújságot is el lehet majd érni. Az átállást a kormány szerint az EU már 2011-re át akarta verni Magyarországon, de mivel az ország akkori tévés térképe siralmas képet mutatott, a parlament 2010 decemberében módosította a médiatörvényt, és 2014-re halasztotta az átállás végső határidejét.

A modernizációt megkérdőjelezni felesleges, az analóg adás megszüntetése után felszabaduló analóg frekvenciák főleg a mobilinternetezésben játszanak majd szerepet, de ez az átállókat persze nem fogja érdekelni. Az viszont igen, hogy a váltás után sokkal jobb képminőségben tévézhetnek majd, és az addig szabadon fogható három adó helyett hét csatornát (m1, m2, RTL Klub, Tv2, Duna Tv, Duna World, Euronews) érhetnek el ingyen, ráadásul a három közszolgálatit HD-ben is.
Így állunk át mi
Maga az átállás a következőt jelenti: azok, akiknek nincs

kábeltévés
IP-tévés vagy
műholdas előfizetésük
azaz például nem a UPC, DigiTV vagy a T-Home előfizetői (hogy mindháromra mondjunk példát), hanem hagyományos szoba- vagy tetőantennával nézték eddig az adást, mostantól csak akkor tudnak tévézni, ha beszereznek egy úgynevezett set-top boxot, azaz digitális jelátalakítót, amit a tévékészülék és az antenna közé kell beiktatni.

Ez azokra vonatkozik, akiknek régi, értsd nem plazma-, LCD- vagy LED-tévéjük van, hanem olyan katódsugárcsöves, mint mondjuk a Color Star volt. Akiknek 2008 után gyártott lapostévéjük van, biztosak lehetnek abban, hogy a tévébe a gyártó már beszerelte ezt a digitális bizbaszt. Így nekik alapesetben semmi teendőjük nincsen, akiknek viszont régebbi készülékük van, szintén meg kell venniük a dekódert.

Komplikációk vannak
A komplikációk akkor kezdődnek, ha a rendszer valamelyik egysége nem olyan, mint amilyennek az ideális átállót a médiahatóság elképzelte. Ha a szobaantenna nem elég jó, a digitális adás képe szétesik, szaggat, és élvezhetetlen lesz. Ebben az esetben új antennát kell venni, ami 5000-10 000 forint kiadást jelent.

Ha a tévé régebbi gyártású, és nincs rajta SCART-bemenet, akkor csak olyan set-top boxot lehet hozzá csatlakoztatni, aminek van RF-kimenete, azaz olyan, mint az antenna csatlakozója (az a kerek izé). Nem mindegy tehát, hogy milyen készülékre ruházunk be, mert bosszúság lehet belőle. Ami a költségeket illeti, egy vevőegység jellemzően 10-25 ezer forintba kerül, kényelmi funkcióktól függően. Az új eszközök összehangolásáról itt lehet olvasni.

Az átállás jellemzően nem a városlakókat érinti, hanem a kábeltévékkel nem igazán lefedett vidéket. Az NMHH 2010 végén még 800 ezer olyan háztartásról beszélt, ahol az átálláshoz új eszköz (antenna vagy dekóder) beszerzése szükségeltetik, a legfrissebb (2013 márciusi) adatok szerint viszont már csak 417 ezer háztartásról van szó, ami a kábel- és műholdas szolgáltatók rohamos terjeszkedéséről vagy a magyar tévénézők proaktivitásáról árulkodik.

A váltásra két ütemben kerül sor. Az elsőben ma délben, pontosabban fél egykor 14 megyében kapcsolták le az analóg adást, ez 220 ezer háztartást érint Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Fejér, Csongrád, Vas, Zala, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Pest és Komárom-Esztergom megyékben, valamint Budapest teljes területén. A második kör októberben lesz, akkor további 174 ezer lakásban sötétül el a tévé örökre, ha nem tették meg a megfelelő lépéseket.
Szociális alapú tévézés
Az NMHH adatai szerint eddig 55 ezren folyamodtak hozzájuk szociális alapú támogatásért, amit akkor igényelhet valaki, ha a dekóder és/vagy antenna beszerzése olyan anyagi terhet ró rá, amit nem tud vállalni, és rászorultságát igazolni is tudja. Kérdés, hogy azok, akik nem jelentkeztek támogatásért, vajon megoldották-e a problémát önerőből, vagy inkább a tévé nélküli élet mellett döntöttek. Esetleg egyszerűen nem tudnak arról, mi fog velük történni július 31-én, bár ebben erősen kételkedünk.

A médiahatóság ugyanis kiváló munkát végzett a kommunikáció terén: a digitális átállásról tájékoztató felhívások és kisfilmek nemcsak a köztévén, de a két kereskedelmi tévén is számtalanszor láthatók voltak, Rózsa György pedig óriásplakátokon hozta a frászt a gyanútlan járókelőkre, akik a retrósra vett plakátok és tévés szpotok láttán azt hihették, reneszánszát éli a CB667 tárcsás telefon.

Akik segítségre szorultak az átállással kapcsolatban, egy ingyenes telefonszám felhívása után kaptak felvilágosítást, de azoknak sem volt sokkal nehezebb dolguk, akiknek nincs telefonjuk: elég volt a helyi önkormányzathoz bemenni, kitölteni a kérvényt, és várni a segítséget, de a szociálisan rászorulókat a jegyzők listája alapján személyesen is felkeresték szinte mindenütt. A hatóság egyébként eddig kétmilliárd forintot költött az átállásra és a rászorulók támogatására, a digitális átállás technikai háttere az Antenna Hungária adatai szerint 25 milliárd forintba került.

Baj van, baj van, baj
Bolondbiztos rendszer persze nem létezik, biztos lesznek olyanok, akiket meglepetésszerűen ér az átállás. Az interneten több fórum, blog, portál és közösségi oldal szemlézése során többféle problémával szembesültünk. Olvastunk olyan történetet, amiben a szomszéd bácsi nem tudta elsajátítani a dekóderhez járó távkapcsoló kezelését, és mivel állandóan mellékapcsolt, a tévé helyett a dekóderrel fogható digitális rádióadás jött be a tévén, kép nélkül. Az sem világos, kinek íródott a digitalisatallas.hu technikai információk menüpontja, amiben az antennatípusokról szóló részben ilyeneket lehet olvasni:

A szolgáltatáshoz a jelenleg az analóg műsorok vételéhez használatos legtöbb tetőantenna (lepke- vagy logper antenna) megfelelő, amelyek alkalmasak az UHF frekvenciatartomány vételére. Ha az analóg antenna keskenysávú volt (ilyenek például a Yagi antennák), akkor új, szélessávú antenna felszerelésére lehet szükség.

Ezzel egy nyugdíjas mosónő még nem nagyon van beljebb, de mi sem nagyon. A digitális rendszer ráadásul sokkal érzékenyebb, mint az analóg, amit még viharban is simán lehetett „egy szál dróttal” is nézni – ha az antennánk takarásban van, nem lát rá közvetlenül az adótoronyra, akkor vagy venni kell egy erősítőt is, vagy egy új antennát, de extrém esetben a kép továbbra is szétesik és élvezhetetlen. Az NMHH azt nem szívesen kommunikálja, hogy a digitálisan sugárzott adást alapvetően nem szoba-, hanem tetőantennára hegyezték ki. Azaz jobban járnak az érintettek, ha beruháznak egy tetőantennára, úgy az adás vélhetően már zavarmentes lesz.
A Digitális Átállás nevű Facebook-oldalon olvasható kommentek szerint 33 km/órás szél esetében már kihagy az adás, és többen is rossz hang- és képminőségre panaszkodnak (igaz, azt nem tudni, milyen antennával rendelkeznek). Rengeteg olyan hozzászólást olvastunk, amiben kábeltévés előfizetők nem értik, nekik mi a teendőjük. (Semmi, mint ahogy azt a reklámok is sulykolják.) Akik a lefedettség miatt aggódnak, itt írják be lakcímüket, és menten kiderül, milyen lehetőségei vannak a tévézésre.

Akik pedig eddig nem vettek set-top boxot, és nem olyan tévéjük van, amibe elég csak bedugni az antennát, ma délutántól öt napon át egy tájékoztatást olvashatnak a képernyőn, amiben arra hívják fel a figyelmüket, mit kell tenniük azért hogy az Éjjel-nappal Budapest ismét beköltözzön a nappalijukba. A Nielsen információi szerint egyébként ők elég sokan vannak: a szerdai lekapcsolásában érintett területen még 115 ezer olyan háztartás volt, amely kizárólag a hagyományos módon fogta a televíziós adásokat. Felmérésük szerint országosan 285 ezer olyan háztartás van, amelyben pusztán az m1-et, az RTL Klubot és a Tv2-t fogják szoba- vagy tetőantennával, ez a televíziós háztartások hét százaléka.
Forrás: index.hu