Orbán: Nyugat-Európa feladta kultúráját és eldobta jövőjét

Szerző: | 2021.09.26., 19:03 | Magyarország

Kép forrása: m.hirstart.hu

A magyarok csak keresztényként maradhatnak meg és minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, a pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelésén.

A kormányfő kijelentette, hogy a magyar nemzet nem akar letérni arról az ösvényről, amelyen 1000 éve jár. Nem akar sem letérni, sem lesodródni. Szerinte pedig ez csak akkor lehetséges, ha az állam és az egyházi közösségeknek együttműködnek – ezt a közös munkát pedig az alaptörvényünk is szentesíti.

Hozzátette, hogy egyre kevesebb a templomépítő nemzet Európában, a keresztény közösségek eltűnőben vannak nem csak a távoli háborús területeken, hanem a békés Nyugaton is, de a magyar ezer éve templomépítő nemzet. Elmondta azt is, hogy 2010 óta a Kárpát-medence magyarok lakta területein a kormány segítségével 150 új templom épült, 3000 pedig megújult.

„A magyarok csak keresztényként maradhatnak meg és minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben. A keresztény alapokon álló demokráciában az államnak nem csak feladata, de kötelessége is a hagyományos közösségekért felelősséget vállalni, a családtól a gyülekezeteken át a nemzetig” – emelte ki a miniszterelnök.

Úgy vélte: Nyugat-Európa ma „a kulturális és civilizációs talaj- és egyensúlyvesztés fázisában” van, a nagy történelmi szerep és küldetés, amit a keresztény-keresztyén európai civilizáció az elmúlt 500 évben betöltött, most gyengül és szertefoszlik, feladta a küldetéstudatát, kulturális és szellemi örökségét, egyszerűen eldobta a jövőjét.

Ilyenkor eszembe jut, hogy hányan és hányszor akartak bennünket felzárkóztatni oda, ahol ma már nem építenek templomokat, csak mecseteket” – jegyezte meg Orbán Viktor.

A miniszterelnök méltatta az új templom felépülésében vállalt szerepéért Bagdy Emőke szakpszichológust, aki a legnagyobb magánadománnyal támogatta az épület megvalósulását.

Szólt Makovecz Imre építészről, aki  – mint mondta – „élete alkonyán megálmodta a szentély”, és Dósa-Papp Tamás építészről, aki folytatta és kidolgozta mestere terveit. A kormányfő méltatta helyi közösség erejét is, mert – jegyezte meg – az épület annak hírnöke is, hogy létezik Pesterzsébeten egy olyan református gyülekezet, amely hisz a saját jövőjében.

A hálaadó istentiszteleten Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kiemelte: a templomépítők és a templomban szolgálók felelőssége, hogy „hívjanak”, azaz, hogy előkészítsék Isten és ember találkozását. Amikor azonban Isten megjelenik, akkor félre kell állniuk, mert akkor már csak Isten számít.

Úgy fogalmazott: „bennünket reformátusokat az kell, hogy jellemezzen, hogy hátra tudunk lépni, vissza tudunk vonulni, amikor a találkozás Isten és ember között megtörténik.”

A református püspök megjegyezte: a történet némiképp ironikus tanítása, hogy Isten jelenléte a templomban nem a szertartás vagy az igehirdetés automatikus következménye, előfordul, hogy az egyházi rutin inkább akadályozza azt. Ezért az első templom felszentelésekor a szentlélek „kicsit félretolta” a lelkipásztorokat, hogy az emberek vele való találkozása „igazi, belső megrendülés legyen”.

Forrás: hirado.hu

Pin It on Pinterest

Share This