Parlament: pincétől a padlásig
A Kulturális Örökség Napjai alkalmából különleges sétát lehetett tenni a Parlament épületében. Az alagsortól a kupoláig számos érdekességet megtudhattunk.
Melyik képviselőre mondták régen, hogy egy havannait is megér? Miért köti össze alagút az Országházat egy közelben található lakóházzal? A Kulturális Örökség Napjai alkalmából több különféle túrát is szerveztek a parlamentbe, amelyeken számos érdekesség kiderült a patinás épület múltjáról és jelenéről.
A különleges épületvezetés nevű séta a Díszlépcsőházból indult, ahonnan az 1896-os millenniumi év tiszteletére 96 lépcsőfok vezet a Kupolacsarnokig. Itt őrzik a koronázási ékszereket, amelyekre éjjel-nappal koronaőrök vigyáznak.
A magyar parlament a világ harmadik legnagyobb ilyen célra szánt épülete, egyedül a londoni és a Buenos Aires-i előzi meg. Tervezőjét, Steindl Imrét 19 építész közül választották ki, a munkálatok pedig szintén 19 évig zajlottak. Manapság a 386 képviselő mellett közel hatszáz fős személyzet dolgozik itt nap mint nap.
Az épület elrendezése azért teljesen szimmetrikus, mert az országgyűlés a II. világháborúig kétkamarás volt, az északi szárnyban a felsőház, a déliben az alsóház kapott helyet. Ma csak az utóbbit használják rendszeresen ülésekre, előbbiben konferenciákat és fogadásokat tartanak.
Az Országházban nagyon sok berendezési tárgy szimbolikus jelentőséggel bír. Például az alsóházi társalgóban a padlószőnyeg piros, a felsőháziban viszont kék színű. Ez amiatt van, mert a felsőház tagjai hagyományosan nemesek voltak, akikről azt tartották, hogy kék a vérük.
Ma már a parlament egész területén tilos a dohányzás, de a folyosókon régen megengedett volt. A felsőházi terem bejáratánál még most is található egy számozott szivartartó, ahová a képviselők tehették félbehagyott szivarjukat, amíg visszamentek az ülésre.
Ehhez is kapcsolódik egy anekdota: a legdrágább szivarfajta a havannai volt, ami nagyjából másfél óra alatt égett végig. Ha viszont valaki különösen érdekesen beszélt, gyakran előfordult, hogy ennyi idő is eltelt, mire az őt hallgatók újra kimentek a folyosóra, szivarjuk pedig ezalatt teljesen elfogyott. Az ilyen, figyelmet tartósan lekötő képviselőkre mondták azt, hogy még egy havannait is megérnek.
A különleges épületvezetés érintette még a manapság ebédlőnek használt Vadásztermet, az ezzel szomszédos Gobelin termet, valamint Delegációs termet, amely kisebb konferenciák és díjátadók helyszínéül szolgál.
Külön túrát szerveztek a parlament kupolájába, amely szintén a millennium miatt 96 méter magas, és belülről teljesen körbejárható. Ide egy szűk és sötét csigalépcsőn kellett felkapaszkodni, majd még egy hosszú fémlépcső is következett, de a gyönyörű belső üvegablakok, illetve a csúcsra érve a fantasztikus panoráma bőven kárpótolt a megpróbáltatásokért.
Az alagsorba is meghirdettek egy sétát, így mondhatjuk azt, hogy a pincétől a padlásig be lehetett járni az épületet. Ez egy sötét labirintusrendszeren keresztül vezetett, aminek leglátványosabb része a szellőzőkút volt. Egy nagy kovácsoltvas szellőzőnyílásról van szó, ami kintről is látszik. Bár most körülpallózták, hogy védjék az építkezéstől, de ha elkészül a Kossuth tér felújítása, növények fogják körbevenni.
Kiderült az is, hogy mivel a parlamentet nem akarták füstölgő kéményekkel elcsúfítani, már az építése óta távfűtéssel működik. A kazánház a szomszédos Balassi Bálint utca egyik lakóházának udvarán található. A négy nagy teljesítményű kazán által előállított gőz egy alagútban elhelyezett távvezetéken keresztül jut el az Országházba.
A Kulturális Örökség Napjait legközelebb jövőre rendezik meg, akkor minden bizonnyal ismét lehetőség lesz jelentkezni a parlamenti sétákra.
Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu