Szilvay Kornél-emlékérmét bocsát ki az MNB
Szilvay Kornél tűzoltóparancsnok születésének 125. évfordulója alkalmából újabb emlékérmével bővül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) magyar mérnökök, feltalálók technikai újdonságait, találmányait bemutató emlékérme-sorozata – olvasható a jegybank honlapján.
A tájékoztatás szerint Szilvay Kornél fontosnak tartotta a tűzoltók biztonságát és a vagyontárgyak épségének megőrzését. 1928. június 30-án szabadalmaztatta a Szilvay-féle tűzoltó berendezést, a tűznek oltóporral vagy habbal való oltására, illetve rendszerbe állították az első nagyteljesítményű szárazoltó gépet.
Az emlékérme előlapja a Szilvay Kornél által szabadalmaztatott egyetemes oltógépet ábrázolja, a hátlapon közepén pedig kerettel körbevéve Szilvay Kornél portréja látható, a jobb peremen „a szárazoltás atyja” felirattal, utalva a mérnök találmányára.
A 2000 forint névértékű színesfém Szilvay Kornél-emlékérmét Bitó Balázs tervezte és a Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza.
Szilvay Kornál (1890-1957) még tanulóként megismerkedett a tűzoltóság munkájával, majd önkéntes tűzoltó lett. 1914-től a budapesti hivatásos tűzoltóknál műszaki tisztként dolgozott. Technikus lévén felismerte a tűzoltás fogyatékosságait és élénken foglalkoztatta a kérdés, milyen módon lehetne a tűzoltás során fellépő vízkárokat elkerülni. Esetenként ugyanis azt tapasztalta, hogy az égő anyagra zúdított víztömeg nagyobb kárt okozott, mint a tűz.
1923-ban szabadalmaztatta egy közömbös gázzal oltó (szárazoltó) gép elvi megoldását. Találmányának lényege abban állt, hogy egy robbanómotor kipufogó gázait először lehűti, ezután kompresszorral kellő nyomásra sűríti, majd a gázzal az oltó port (szódabikarbóna) a tűzre fúvatja. 1925-ben kezdték meg az első nagyobb szárazoltó gép gyártását a Mávag Mozdony- és Gépgyárban. Hivatalosan 1928 elején állították készenlétbe. Szilvay oltási eljárását továbbfejlesztette és a zárttéri transzformátorok oltására is kiterjesztette. Találmányát külföldön jelenleg főleg hajók raktártüzeinek oltásához alkalmazzák – olvasható a KFKI honlapján.
Számos szabadalma szolgálta még a tűzvédelem ügyét, köztük a hőhatásra záródó szelep vagy az úszószivattyú (8 méternél mélyebb vízforrások vizének hasznosítására), amelyek közül többet ma is használnak.
Mint tűzoltó tiszt több ezer tűznél vezette az oltást. Ő irányította 1947. jún. 20-án a budapesti Bazilika kupolatüzének oltását. Előrelátóan gondoskodott a nagy értékű freskók védelméről és az oltásnál felhasznált nagy vízmennyiség ellenére, beázás, azaz vízkár nem keletkezett. Egy kismotor-fecskendővel a kupola pilléreinek mélyedéseiből az összegyűlt vizet kiszívatta, a sugarakkal pedig megvédte a Bazilika ép részeit a leégéstől.