Tényleg silány a magyar kenyér?

Augusztus 20-a nemcsak Szent István és az Alkotmány, hanem az új kenyér ünnepe is. De vajon mi magyarok hogyan viszonyulunk ehhez a fontos élelmiszerhez? Mennyit eszünk meg belőle? Milyen az asztalunkra kerülő kenyér minősége? A kenyér Magyarországon a legalapvetőbb és egyben a legnépszerűbb élelmiszerek közé tartozik. A statisztikák szerint a lakosság 58 százaléka napi rendszerességgel eszik kenyeret, naponta körülbelül 20 dekát fejenként. Az egy főre jutó fogyasztás 73 kilogramm évente. A boltba betérő vásárló a bőség zavarával küzd, hiszen nagyjából 150-160 különféle kenyér van forgalomban Magyarországon. A kedveltségi rangsort 60-65 százalékos piaci részesedéssel a fehér és a félbarna kenyér vezeti, ezeket jócskán lemaradva 15-18 százalékkal követi a házi jellegű kenyér.
Kenyeret szinte mindenhol vásárolhatunk, de a legtöbbet a multinacionális kiskereskedelmi láncok adják el belőle, a forgalom 55-56 százaléka az ilyen jellegű üzletekben bonyolódik. A kisebb üzletek 20-23 százalékos piaci részt tudhatnak magukénak, a pékségeké 15-16 százalékos. 2011-ben a kenyér átlagára 278 forint volt kilónként. 2012-ben sajnos az átlagár komoly emelkedésére kell számítani. A liszt és az energia drágulása miatt a kenyér ára akár 30 százalékkal is emelkedhet a Magyar Pékszövetség várakozásai szerint.
Kormos, morzsalékos, tapadós
Kérdés, vajon milyen minőségű kenyeret kapunk a pénzünkért? Nyílt titok, hogy a pékek kénytelenek nem mindig a legjobb lisztből, gyorsan és lehetőleg minél nagyobb mennyiségben kenyeret sütni, különben ráfizetnek. Emiatt adalékanyagokat használnak, amelyek segítik a tészta kelését, szabályozzák savtartalmát, késleltetik a késztermék öregedését. Az ilyen adalékanyagok használata megengedett, ám kétségkívül rosszabb minőségű lesz tőlük a kenyér.
A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hatóság (NÉBIH) az elmúlt hónapokban célellenőrzést végzett a kenyérpiacon. Összesen 74-féle kenyeret ellenőriztek. Nem csak azt vizsgálták, hogy a kenyerek só- és savtartalma megfelelő-e, nem tartalmaznak-e veszélyes anyagokat és megfelelően jelölték-e azokat, de érzékszervi értékelést is végeztek. A 74 kenyér közül 20 terméknél volt szükség hatósági közbelépésre, de ebből 6 esetben mindössze figyelmeztetés történt.
A legnagyobb gondot a jelölési hiányosságok jelentették. Volt olyan kenyér például, amely teljesen jelöletlen volt. Nem örvendetes az sem, hogy 7 termék az érzékszervi vizsgán is megbukott. Morzsalékos, koromfoltos, tapadós belű kenyereket is találtak az ellenőrök. A kifogásolt termékek gyártói élelmiszer-ellenőrzési bírságot kaptak, összesen 1,16 millió forint büntetést kell fizetniük.
„Láncos” kenyér nem jó kenyér?
A vizsgálatnak ezen kívül is több tanulsága van. Az egyik talán, hogy az érzékszervi vizsgálatok során a rozs vagy rozsos kenyerek közül egyik sem volt elfogadhatatlan minőségű, míg a búzakenyerek közül 4, a félbarna kenyerek közül 1 termék minősége nem volt elfogadható. A megvizsgált összes kenyér 60 százaléka kiváló vagy jó minősítést érdemelt ki.
A másik tanulság, hogy a kiskereskedelmi láncok sütödéi nem feltétlenül készítenek gyenge kenyeret, mint ahogy a kisebb pékségek sem jelentenek garanciát a minőségre. A kiváló vagy jó minőségű kenyerek között több is akad, amelyik egy-egy lánc nevét viseli. A kifogásolt termékek előállítói között pedig felbukkannak kisebb méretű sütőipari vállalkozások nevei is.
Forrás: penzcentrum.hu