Közös advent és Misztrál-koncert Beregszászban

Tíz tény Liszt Ferencről

Szerző: | 2021.11.04., 16:20 | Magyarország

Üstökös az égbolton, „Beethoven-csók” és törvénytelen gyermekek. A zongoristaként és zeneszerzőként is világhírű Liszt Ferenc életét a mai napig számtalan legenda övezi, amelyeknek egy része – bizonyítékok hiányában – nem több puszta spekulációnál. 

1. A családban nem csak neki adatott zenei tehetség, édesapja – Liszt Ádám – a kismartoni Esterházy-zenekarban játszott másodcsellistaként, és olyan hírességekkel dolgozott együtt, mint Joseph Haydn vagy Ludwig van Beethoven. Az édesapa zenei karrierje azonban nem teljesedett ki, így beteljesületlen álmait fián keresztül igyekezett megvalósítani. 

2. A legenda szerint Liszt Ferenc születésekor üstökös világította meg az égboltot, ezért a helyiek fényes jövőt jósoltak a „csodagyermeknek”. Szintén a zeneszerzővel kapcsolatos mítosz, hogy a szülőfaluból, Doborjánból távozó Liszt családnak azt jövendölték, hogy a kisfiú üveghintóban, dicsőséggel tér majd vissza otthonába. 

3. A Liszt-emlékezet fontos eleme, hogy a gyermek Ferenc egyik előadását követően Beethoven olyannyira el volt ragadtatva az ifjú tehetség zongorajátékától, hogy arcon csókolta. A „Beethoven-csók” legendáját kutatások nem igazolták, sőt, Liszt korai fellépéseit gyakran kritikával illették. 

4. A Párizsban szárnyait bontogató zenészre a legnagyobb hatást az „ördög hegedűse”, a hullócsillag Niccolo Paganini gyakorolta. A hegedű virtuózához hasonlóan ő maga is megvadította a zongorát, és szédületes játékával lenyűgözte közönségét Gibraltáról Szentpétervárig.

5. Az ujjaival másfél oktávot átfogó zongoristát „csillogó” korszakában ünnepelték, ám érett zeneszerzőként higgadtabb alkotásait kevésbé értékelték. Életének alkonyán a meg nem értettség hatalmasodott el rajta, a hangzás élvezetéről lemondó Liszt művek forradalmi újításait csak évtizedekkel később – például Bartók Béla révén – ismerték el.

6. A szájhagyomány szerint Európa nagyvárosaiban nem csak megismételhetetlen hangzásait, hanem törvénytelen gyermekeit is „hátrahagyta”, ám a pletykák jelentős része alaptalan, a legtöbb „románc” valójában nem volt több baráti levelezésnél.

7. Sosem házasodott meg, ám több nővel is tartós kapcsolatot ápolt: Agnes Street-Klindworth „kémnőhöz” és egy lengyel grófnőhöz, Carolyne von Sayn-Wittgensteinhez is gyengéd érzelmi szálak fűzték. Gyermekeinek édesanyja az arisztokrata származású Marie d’Agoult, francia írónő volt, aki mindvégig éreztette a köztük fennálló társadalmi különbséget, elmérgesedő viszonyukat ezért jobbnak látták végérvényesen lezárni. 

8. Liszt Ferenc nem volt igazi mintaapa. Gyermekei nevelését már fiatalon dajkákra bízta, sőt, 1844 és 1853 között 9 éven keresztül nem találkozott velük: hiányát a gyakori levelezéseik és a szülői instrukciók sem pótolták. 

9. Elmélyült vallásosságára jellemző, hogy az Esztergomi misét saját bevallása – Wagnernek írott levele – alapján inkább imádkozta, semmint komponálta. A művészetekre fogékony IX. Pius pápával is jó kapcsolatot ápolt, ám az óhajtott karnagyi kinevezést a pápai énekkarban nem kapta meg.

10. Családi élete tragikusan zárult, egyetlen fia, Daniel 1859-ben tüdőbajban hunyt el, míg Blandine névre keresztelt lánya saját gyermeke születésekor vesztette életét. Egyetlen életben maradt utóda, Cosima első házasságát felrúgva édesapja közeli barátja, a szintén zeneszerző Richard Wagner oldalán lelt újra boldogságra.

Forrás: Múlt-kor.hu

Pin It on Pinterest

Share This