Zombor Gábor a határon túlról érkező magyar nemzetiségű betegek egészségügyi ellátásáról beszélt
Meg kell könnyíteni, hogy a határon túlról érkező magyar nemzetiségű betegek ellátáshoz jussanak, de meg kell oldani a járulékfizetés valamilyen formáját – mondta a magyar egészségügyért felelős államtitkár egy pénteki kecskeméti konferencián.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a helyi önkormányzat és a Kecskeméti Főiskola Kárpát-haza jövője címmel rendezett fórumán Zombor Gábor kiemelte, a határon túlról érkező magyar nemzetiségű betegek jelenleg is kapnak ellátást, „különböző technikákkal a magyar orvosok ezt többé-kevésbé megoldják”. Ezt az ellátást valamilyen módon legalizálni kellene, ehhez azonban kormányközi megállapodásokat kell kötni – tette hozzá. Mint mondta, a Kárpát-medencei egészségügyi hálózat a magyar kormány számára nyitott kapu.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a 2014-2020-as időszakra elfogadta az Egészséges Magyarország programot, amit ki lehet terjeszteni az egész Kárpát-medencére. Az egészségügyért felelős államtitkár jó példaként említette a Bács-Kiskun Megyei Kórház orvosainak a részvételével, az erdélyi magyar falvakban évek óta folyó egészségügyi szűrést, amit a minisztérium is támogat.
Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár fontosnak nevezte a határon túli iskolák ellátását taneszközzel, tankönyvvel, valamint a pedagógusok továbbképzését.
Az államtitkár kiemelte a magyar diákok határon túli magyarok lakta területekre szervezett kirándulásait.
Úgy fogalmazott: a Kárpát-haza egységes oktatási térként való kezelése nemzetstratégiai szempontból is nagyon fontos.
Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Kárpát-medence magyar felsőoktatásának helyzetéről tartott előadást. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 2014. december 22-én elfogadta a magyar felsőoktatás irányait meghatározó koncepciót. Sem elveiben, sem megoldásaiban nincs különbség a határon belüli és a határon túli magyar felsőoktatás között – tette hozzá. Cél az egységes Kárpát-medencei oktatási tér kialakítása – mondta.
Balogh Csaba Sándor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára fontosnak nevezte, hogy a magyar külpolitika nem államban, hanem nemzetben gondolkodik. Előtérbe kerültek a gazdasággal, a külgazdasággal kapcsolatos feladatok, mert a kihívások túlnyomó része gazdasági volt – fűzte hozzá. Hangsúlyozta: a minisztériumnak minden eszköz rendelkezésére áll ahhoz, hogy aktív, külgazdasági prioritást biztosító külpolitikát folytasson.