A Brexit után új kihívások előtt áll az EU

Új kihívások előtt áll az Európai Unió (EU) az Egyesült Királyság kilépése (Brexit) után, újra kell osztani a szerepeket Európában – állapította meg hétfőn egybehangzóan közös varsói sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel elnök és Emmanuel Macron. A francia elnök később Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel együtt az erős uniós agrárpolitika mellett állt ki.

Emmanuel Macron először jár Lengyelországban, a francia külügyi, védelmi, gazdasági és környezetvédelmi tárcák vezetőinek kíséretében. Andrzej Duda a hétfőn kezdődött kétnapos látogatást „áttörés jellegűnek” nevezte a kétoldalú kapcsolatokban, valamint a közép-európai térség és Franciaország közötti viszonyban is.

Mindkét elnök kiemelte: új helyzetet teremt az EU-ban az Egyesült Királyság január 31-i kilépése. Duda szerint Franciaország a Brexit után „európai nagyhatalommá vált”, „óriási mértékben megnőtt” a szerepe. Az EU-ban ez „új nyitást jelent”, új „szereposztásra” lesz szükség – szögezte le.

Fontosnak nevezte, hogy az EU a jövőben hatékony és gazdaságilag attraktív legyen, hogy ezentúl „senki se akarjon kilépni”, ha a jól szerevezett gazdasági és politikai együttműködés miatt „egyszerűen kifizetődik majd EU-tagnak lenni”.

Macron szerint a Brexit utáni helyzetben szorosabbá kell tenni az EU-n belüli szövetségeket. „Tudjuk, milyen az európai helyzet, válaszolni kell az európai kihívásokra”, hogy „működőképesek legyünk a bizonytalan világban” – hangsúlyozta a francia elnök.

Biztonságpolitikáról beszélve, Macron közvetve utalt tavaly novemberi kijelentésére, miszerint a NATO „agyhalál állapotában” van. Aláhúzta Franciaország szerepét az észak-atlanti együttműködésben, szorgalmazta a védelmi kiadások növelését, valamint „megerősített stratégiai és operatív összehangolást”. Szerinte az európai védelem „nem lehet a NATO alternatívája, hanem nélkülözhetetlen kiegészítése”.

Az Oroszországhoz való viszonyról Macron elmondta: „az ezt állító hangok ellenére Franciaország nem lett oroszbarát”. Nyomatékosította: Európa érdekében áll a politikai párbeszéd folytatása Moszkvával, amely „az ukrajnai előrehaladásnak” is feltétele.

Röviden kitért az uniós szervek által bírált lengyel igazságügyi reformra, beszámolva, hogy Dudával beszélve, aggodalmat fejezett ki ez ügyben. Szeretné, ha e téren a legközelebbi hetekben intenzívebbé válna Varsó és az Európai Bizottság közötti párbeszéd – mondta.

Kijelentette továbbá: szeretné, hogy látogatása fordulópont legyen az két ország európai szerepében, ezért a legközelebbi hónapokban összehívná az úgynevezett weimari háromszög (Franciaország, Lengyelország, Németország) csúcstalálkozóját. Az 1993-ban létrehozott formátum vezetői utoljára 2013 ültek össze.

Később Macron a lengyel miniszterelnökkel Mateusz Morawieckivel tárgyalt. Mindketten síkraszálltak az uniós agrárpolitika mellett, hangsúlyozva ennek szerepét a következő költségvetési keretben. Morawiecki azzal érvelt: Európának biztosítania kell önállóságát a mezőgazdasági termelésben, Macron e vonatkozásban Európa „agrárügyi szuverenitását” említette.

A francia elnök arról is beszélt: Varsó nagyobb részvételére számít Párizs észak-afrikai katonai műveleteiben.

A lengyel jogállamiságra vonatokozó újságírói kérdésre válaszolva, Macron újból a Lengyelország és az Európai Bizottság közötti párbeszéd folytatását szorgalmazta, megjegyezve: ez ügyben támogatja a bizottság álláspontját. Morawiecki úgy reagált: kormánya az igazságügyi reformmal „a valódi európai értékeket védi”.