A FAO élelmiszerár indexe enyhén csökkent augusztusban
A globális gabonatermelésre vonatkozó új 2024-es előrejelzések szerint a szemes termények időjárás okozta termeléscsökkenését a búza és a rizs várható termelésnövekedése ellensúlyozza.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatója kismértékben csökkent augusztusban, mivel a cukor, hús és gabonafélék jegyzéseinek esése jelentősebb volt, mint a növényi olajok és tejtermékek áremelkedése.
A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi –, augusztusban átlagosan 120,7 pontot mutatott, ami némileg elmarad a felülvizsgált júliusi értéktől, és 1,1%-kal kevesebb mint 2023 augusztusában.
A FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe 0,5%-kal volt alacsonyabb, mint júliusban, a fekete-tengeri kínálat versenyképes árazása, valamint a csökkenő globális búzaexportáraknak köszönhetően a vártnál eredményesebb termelés miatt Argentínában és az Amerikai Egyesült Államokban. Eközben a kukorica világpiaci ára némileg emelkedett, ami az Európa és Észak-Amerika egyes részein tapasztalható hőhullámok hatását tükrözi, míg az összes rizsfélére vonatkozó árindex 0,6%-kal növekedett, mivel a nem Indica fajták jegyzései nőttek a szűk szezonális kínálat és az egyes exportőr országok USA dollárral szembeni árfolyam-felértékelődésének hatására.
A növényi olajok árindexe júliushoz képest 0,8%-kal volt magasabban, ezzel 20 hónapos csúcsot elérve, mivel a pálmaolaj nemzetközi árának emelkedése érdemben ellensúlyozta a szója-, napraforgó- és repceolaj áresését.
A tejtermékek ára szintén nőtt, értékük 2,2%-kal lett több augusztusban. A teljes tejpor ára felkúszott a sporthoz használt étrendkiegészítők iránti importkereslet megugrása miatt. A nemzetközi sajtárak szintén emelkedtek a nagyobb globális importkereslet okán, a vaj nemzetközi jegyzése pedig minden idők legmagasabb szintjét érte el, amit a nyugat-európai tejellátás színvonalával kapcsolatos növekvő bizonytalanság eredményezett.
A FAO húsfélékre vonatkozó árindexe 0,7%-kal mutatott kevesebbet júliushoz képest, mivel a baromfi-, sertés- és birkahús árak leestek a gyenge importkereslet miatt, amit nem tudott kompenzálni a szarvasmarhahús enyhe világpiaci áremelkedése.
A cukorárindex 4,7%-kal csökkent augusztusban, és ezzel 2022 októbere óta a legalacsonyabb szintre zuhant. A csökkenést a közelgő indiai és thaiföldi cukornádtermés javuló termelési kilátásai, valamint az alacsonyabb nemzetközi nyersolajárak eredményezték. Ugyanakkor a Brazília kulcsfontosságú termőterületein található cukornádültetvényeket sújtó tüzek hatása miatti aggodalmak augusztus végén a cukor árának erőteljes emelkedéséhez vezettek.
További részletek itt olvashatók.
A globális gabonatermelés a 2023-as szinten
A FAO csökkentette a 2024-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését is, amely most 2851 millió tonnára tehető, így csaknem a 2023-as évi szinttel egyezik meg.
A FAO által szintén a mai napon kiadott Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentés felülvizsgálta a szemes termények (köztük a kukorica) terméskilátásainak romlását, amit elsősorban az Európai Unióban, Mexikóban és Ukrajnában lévő forró és száraz időjárási viszonyok idéznek elő. Eközben a szervezet emelte a 2024-es globális búza- valamint rizstermelésre vonatkozó előrejelzését, mely utóbbit minden idők legmagasabb értékére, 537 millió tonnára teszi.
A gabonafélék teljes felhasználása világszinten 2024/25-ben az előrejelzések szerint 2852 millió tonnára fog nőni, ami 0,2%-os emelkedést jelent 2023/24-hez képest. A rizsfelhasználás az előrejelzések szerint rekordmagasságot fog elérni, ahogy gyorsabb ütemben nő az élelmiszeripari felhasználás.
A 2025-ös szezon végére világ gabonakészletei az előrejelzések szerint a 1,2%-kal fognak bővülni, így a globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya 2024/25-ben 30,7% lesz.
A gabona teljes nemzetközi kereskedelmét most 485,6 millió tonnára becsülik, ami 3,3%-os esést jelent 2023/24-hez képest, mely elsősorban a szemes termények alacsonyabb kereskedelmi mennyiségéből adódik.
További részletek itt olvashatók.
Az Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét. A már ismertetett jelentésen túl, a jelenlegi kiadás kitér a műtrágyapiacok fejlményeire, valamint tartalmaz egy a növényi olajokról szóló új részt is.
Forrás: ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)