A katalán függetlenség ellenzőinek ezrei tüntettek Barcelonában

Egységet és józanságot követelve vonultak utcára a katalán függetlenség ellenzőinek ezrei vasárnap Barcelonában.

A városi rendőrség hétezerre tette a spanyol, katalán és uniós zászlókkal, transzparensekkel tüntető tömeget, míg az eseményt meghirdető Katalán Civil Társadalom (SCC) nevű szervezet 200 ezerre becsülte a résztvevők számát.

Az egybegyűltek ugyanazon az útvonalon haladtak, mint egy héttel ezelőtt azok az emberek, akik a független katalán köztársaság megvalósítását követelték egy nagyszabású tüntetésen.

A mostani megmozdulás tiltakozás a Katalóniában kialakult politikai patthelyzet miatt, mert három hónappal a helyi választásokat követően még mindig nem jött létre az új katalán kormány.

Az egységpárti tüntetők olyan kormányt követeltek, amely betartja a törvényességet. „Elegünk van!”, „Katalónia vagyunk, Spanyolország vagyunk!” – állt magasba tartott plakátjaikon.

A demonstráción megjelent és felszólalt a Barcelonában született Manuel Valls volt francia miniszterelnök is.

„Párizsban, Brüsszelben, Waterlooban vagy Berlinben egységes Spanyolországot akarunk egy olyan Katalóniával, amely büszke arra, hogy katalán, spanyol és európai” – hangsúlyozta katalán nyelven mondott beszédében.

Véleménye szerint a katalán függetlenségi folyamat megbukott, mert az európai határok megváltoztatásának szándéka háborút jelent, amit nem lehet megengedni.

A tüntetésen képviseltették magukat a spanyol egységet támogató katalán parlamenti pártok, az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középpárt, a Katalán Szocialista Párt (PSC), és a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP).

A katalán parlament elnöke eddig két személyt jelölt Katalónia elnöki posztjára: az első Carles Puigdemont leváltott elnök volt, aki október vége óta Brüsszelben tartózkodik önkéntes száműzetésben. A második pedig Jordi Sánchez, a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű politikai civil szervezet elnöke, aki viszont előzetes letartóztatásban van öt hónapja.

Mindkettőjük esetében végül elmaradt az előre meghirdetett elnökválasztó parlamenti ülés, ugyanis a spanyol alkotmánybíróság határozata szerint a jelöltnek személyesen kell jelen lennie a törvényhozásban a róla szóló vitán és szavazáson.