A lengyelek az ukrajnai események dacára biztonságban érzik magukat
Az ukrán válság ellenére a lengyelek döntő többsége biztonságban érzi magát, és jobban tart a negatív belpolitikai és társadalmi jelenségektől, mint a külső fenyegetéstől, amelyet számukra évek óta Oroszország jelent – derült ki a lengyel nemzetbiztonsági hivatal megrendelésére készített, hétfőn közzétett közvélemény-kutatásból.
A felmérést végző lengyel statisztikai hivatal (CBOS) rámutatott: jelenleg többen érzik úgy, hogy Lengyelország biztonságos állam, mint az 1980-as évek vége óta bármikor. A megkérdezettek 77 százaléka gondolta úgy, hogy Lengyelországban biztonságban lehet élni, míg az év elején közzétett hasonló felmérésben a lengyelek 70 százaléka vélekedett így.
A külpolitikai helyzet a legtöbbeket az energiabiztonság miatt nyugtalanítja: 29 százalék tart az energia- és gázellátás szünetelésétől, a megkérdezettek 24 százaléka a konfliktusövezetekből való tömeges bevándorlástól fél.
Ezzel szemben mindössze 19 százalék tartotta reálisnak, hogy Európában háború törhet ki. Csupán 16 százalék tart egy Lengyelország elleni fegyveres támadástól, 9 százalék tartja elképzelhetőnek a nukleáris csapást. Országuk területi integritását a megkérdezettek 5 százaléka félti, ugyanakkor 26 százalék szerint veszélyben van Lengyelország függetlensége. Ezt a 1990-es évek vége óta folyamatosan Oroszország veszélyezteti a leginkább a lengyelek szemében.
A legfontosabb biztonsági tényező a legtöbb lengyel megítélésében (92 százalék) egy korszerű hadsereg lenne, de fontos a NATO-tagság is, amelynek a megkérdezettek 88 százaléka tulajdonít döntő szerepet.
A megkérdezettek több mint fele úgy látja, Lengyelország nincs felkészülve a lehetséges veszélyek – az energiaellátás szünetelése, hagyományos háború – kezelésére. A NATO-beli együttműködés támogatottságának ellenére 72 százalék ellenzi, hogy Lengyelország területére atomfegyvert telepítsenek.
A legnagyobb fenyegetettséget a lengyelek 51 százaléka nem a külső veszélyekben, hanem az utóbbi években észlelt demográfiai válságban, 48 százalék pedig a – megítélésük szerint – mélyülő szegénységben és rossz életkörülményekben látja.