A nemzetközi közösség is felelős a humanitárius katasztrófáért Szíriában
Részben a nemzetközi közösség a felelős a szíriai polgárháború „legsötétebb évéért”, mivel nem tudta megfelelően kezelni a közel-keleti országban kibontakozó humanitárius katasztrófát.
A 21 jogvédő szervezet által kiadott, „Vétkes kudarc Szíriában” című jelentésben amiatt bírálták a világ államait, hogy nem tudták betartatni az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) a szíriai belháború által sújtott civilek védelméről szóló határozatait. A testület a tavalyi évben három határozatot fogadott el a civil lakosság védelméről, amelyekben egyebek mellett a humanitárius segélyek zavartalan eljuttatását követeli Szíria egész területén.
A határozatok jelentéktelenné váltak a szíriai civilek szemében, mivel a háborús felek, az ENSZ egyes tagállamai és még BT-tagok is figyelmen kívül hagyták őket – írták a helyzetértékelésben. Az emberi jogi csoportok a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerők mellett a felkelőcsoportokat is civil célpontok, köztük iskolák és kórházak elleni válogatás nélküli támadásokkal vádolják.
A dokumentum szerint összesen mintegy 7,8 millió szíriai állampolgár él jelenleg olyan körzetekben, amelyekbe nehéz segélyszállítmányokat eljuttatni. Ez a 2013-as adatok duplája. A rászorulók száma tehát jelentősen nőtt a korábbi évekhez képest, a szükséges finanszírozás azonban nem áll rendelkezésre. 2014-ben az igényelt anyagi forrásoknak mindössze az 57 százalékát bocsátották a Szíriában tevékenykedő humanitárius szervezetek rendelkezésére.
Jan Egeland, a Norvég Menekülttanács (NRC) elnöke arról számolt be, hogy a következő évben 8,4 milliárd dollárra (2,41 ezer milliárd forintra) lenne szükség a szíriai civilek ellátására. „Ez a tavalyi szocsi téli olimpia költségeinek az egy hatoda” – tette hozzá az illetékes. A 2011. március 15-én békés tüntetésekkel kezdődő, majd a véres megtorlás hatására polgárháborúba torkolló szíriai felkelés halálos áldozatainak száma már meghaladja a 210 ezret, ebből legalább 76 ezren tavaly vesztették életüket.