Átrajzolhatja a világpolitikát az északi sarkkör olvadása

Május közepén 31 Celsius-fokot mértek Oroszország egy, az északi sarkkörhöz közel lévő területén. Ez bolygónk felmelegedésének egyértelmű jele. A jégtakaró vékonyodása pedig több országnak jelenthet gazdasági lehetőséget.

Az Amerikai Geofizikai Egyesület év elején megjelent kutatása állítja, 2030 körül jégmentesek lehetnek a nyarak az Északi-sarkvidéken is. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor egyes szakértők hangsúlyozzák, hogy a jég olvadása megváltoztathatja az északi sarkkör politikai és gazdasági szerepét is.

Az ENSZ-charta rendelkezik a nyersanyagkészlet felhasználásáról

A térséghez közvetlenül öt országnak fűződik gazdasági érdeke – közölte Frank Tibor akadémikus az M1 Summa című műsorában. Ez az öt ország az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Dánia és Norvégia. Szerinte az államoknak különböző érdekeik fűződnek a térségben bekövetkező változásokhoz. Dánia birtokolja például Grönland felszín alatt meghúzódó természeti kincseit. Ha ezek előkerülnek és kitermelhetővé válnak, hihetetlen gazdagság vár Dániára – tette hozzá.

Oroszország stratégiai jelentőséggel bír a térségben, és az orosz népesség körülbelül 2 százaléka lakik ezen a területen, miközben a gazdasági hányados, amelyet kitermelnek a térségben 11 százalék – mondta. Egyes kutatások szerint a térség rejti a világ legnagyobb, még feltáratlan olaj- és gáztartalékát.

A feltételezések alapján mintegy 90 milliárd hordó kőolaj, és 44 milliárd hordó cseppfolyósított földgáz húzódik meg az Északi-sarkon. Ez a világ még fel nem tárt olajforrásainak nagyjából 13 százalékát, és a cseppfolyósított földgáz mintegy 20 százalékát jelentheti.

Becslések szerint a Föld nyersanyagkészletének körülbelül 20 százaléka az Északi-sark alatt van – jelentette ki Anton Bendarzsevszkij, a posztszovjet térség szakértője. Mint mondta, jelenleg az 1982-ben létrehozott ENSZ tengerjogi charta rendelkezik arról, hogy ki milyen módon használhatja az Északi-sark alatt lévő nyersanyagkészleteket.

Az ENSZ-charta szerint minden ország az úgynevezett exkluzív gazdasági zónájáig kiterjedően veheti igénybe azokat a nyersanyagokat, amelyek ott rejtőznek. Ez lényegében a szárazföldi partszakasztól körülbelül egy 370 kilométeres zóna.

Új gazdasági lehetőséget jelenthet az olvadás

Az olvadás ugyanakkor egy másik új gazdasági lehetőséget is jelenthet – hangsúlyozta a szakértő. A jég eltűnésével ugyanis új hajózható vizek jelenhetnek meg, ami átrajzolhatja a jelenlegi kereskedelmi útvonalakat. Anton Bendarzsevszkij szerint ez azért lenne jelentős, mert a világkereskedelemben mozgatott áruk 90 százaléka még ma is hajón jut el a céljához, és itt található Észak-Amerika, Ázsia és Európa nagy találkozási pontja.

Azt is elmondta, napjainkban Európából Ázsia felé leginkább a Szuezi-csatornát használják, Amerikában pedig a Panama-csatornát. Véleménye szerint azonban, ha ezek megkerülésével egy új útvonalat lehetne használni, mint például az északkeleti útvonalat, akár 20-30 százalékkal is lerövidülhetne hajók eljutásának ideje.

A Szuezi-csatornán történő tengeri szállításhoz ugyanis körülbelül 40–45 napra van szükség. Ugyanez az északi útvonalon nagyjából 30 napot venne igénybe – fűzte hozzá. Ez például jelentős megtakarítást eredményezne a szállítmányozó cégeknek. Jelenleg jégtörő hajók nélkül néhány hétig használható csak ez az útvonal, ám a hajózható időszak a felmelegedés előrehaladtával nőne, a jelenlegi számítások szerint 2030-ra nagyjából 3–4 hónapra.

A megnyíló kereskedelmi útvonalak egy újabb nagyhatalom számára jelenthetnek lehetőséget – hívta fel a figyelmet. Kína ugyan nem tartozik az érintett északi államokhoz, de tavaly januárban mégis meghirdette sarkköri programját. Úgy véli, Kína is felismerte a terület fontosságát. Az elmúlt 30 évben mintegy 30 különböző expedíciót szervezett, és több megfigyelőállomása is van, például Norvégiában. Kína tavaly fogadta el sarki stratégiájáról szóló dokumentumát is, amely arról rendelkezik, hogy a Kína által elindított Egy övezet, egy út kezdeményezés hogyan kapcsolódhatna be, és hogyan használhatná ki az északkeleti tengeri átjáró lehetőségeit – jegyezte meg.

Felgyorsulhat a globális felmelegedés üteme

Kutatók az északi sarkkör felmelegedésével kapcsolatban azt is megállapították, hogyha a térség tartósan fagyott talaja elkezd olvadni, akkor a globális felmelegedés üteme is felgyorsulhat. A sarkkör jege ugyanis hatalmas mennyiségű szén-dioxidot kötött meg, ami az olvadással a légkörbe kerülne.