Az aktív öregkort segítő intézkedésekről tanácskoznak Brüsszelben

Az európai kontinens lakosságának elöregedése, az időskorúak számának jelentős megnövekedése jelentette kihívások kezelése, az ebben rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázása a témája annak a kétnapos tanácskozásnak, amely hétfőn kezdődött Brüsszelben az Európai Unió (EU) magas rangú tisztségviselői, számos iparág vezető képviselői, illetve kistérségek vezetőinek részvételével.

Az „Új eszközökkel az aktív és egészséges öregkorért” elnevezésű fórumon az EU illetékesei, valamint az ipari és szolgáltatási szektor képviselői közösen keresik azokat a lehetőségeket, hogy a nyugdíjas korú polgárok jóllétét célzó intézkedések miként szolgálhatják egyúttal a gazdaság felpezsdítését, az innovációt, a munkahelyteremtést – hangsúlyozta a tanácskozás szervezőinek az első munkanapról kiadott közleménye.

Európa népessége a magasabb várható élettartam, illetve a születések számának csökkenése révén drámaian öregszik. Az előrejelzések szerint 2025-re megduplázódik a nyolcvan éven felüli európai polgárok száma, az aktív korúak aránya pedig csökken a lakosságon belül. Az ezzel járó szociológiai átalakulások mindenkit érintenek. Az aktív és inaktív rétegek közti egyensúly felbomlása alapjaiban áshatja alá a társadalmi szolidaritás rendszerét. Ha az európai intézmények nem készülnek fel a várható változásokra, könnyen bekövetkezhet a kontinens egészségügyi és társadalombiztosítási rendszerének összeomlása – figyelmeztetett a közlemény.

Az EU a 2020-ig tartó időszakra megfogalmazott irányelveiben meghatározó szerepet juttatott az egységes digitális piac kialakítását meggyorsító programoknak, hangsúlyozva, hogy ez létfontosságú az aktív munkáról lemondani még nem kívánó időskorúak foglalkoztatása, az úgynevezett „ezüst gazdaság” működése szempontjából. A digitális technológia, az egészségügy, a gyógyszeripar, a biztosítási rendszer, illetve a kifejezetten az időskorúakat célzó jóléti és szórakoztató-ipari szolgáltatások bővítése egészséges és aktív öregkort biztosíthat a nyugdíjas korú emberek számára, akik így tovább maradnak képesek független életvitelre, és akár hosszabb ideig maradhatnak a munkaerőpiac szereplői – utalt rá a dokumentum.